Cogito Általános Művelődési Központ

 

 

 

 

HÁZIREND


 1. Bevezető rendelkezések

 

1.1.Az intézmény adatai

Intézmény neve: Cogito Általános Művelődési Központ

Székhelye: Salgótarján, Úttörők útja 6.

OM azonosítója: 200620

Intézményegységek:

  1. Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)
  2. Krepuska Géza Általános Iskola (3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)
  3. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

1.2. Jogszabályi háttér

A házirend kiadása kötelező minden köznevelési intézményben. Többcélú intézményben intézményegységenként külön kell házirendet készíteni.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdése alapján a Házirend határozza meg a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A Házirend a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § tartalmi szabályozása alapján készült.

1.3.A házirend elfogadása, felülvizsgálata

Nkt. 25.§ (4) szerint a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár számára könyvtárhasználati szabályzat készül az 1997. évi CXL. törvény 68. § alapján, mely egyúttal jelen házirend részét képezi.

1.4. Általános rendelkezések

Mivel a Cogito Általános Művelődési Központ többcélú intézmény, melynek intézményegységei alapfeladataikat tekintve és földrajzilag is elkülönülnek, ezért az iskolai és a közművelődési intézményegységekre külön intézményegységi házirend (könyvtárhasználati szabályzat) készül, melyek egymástól függetlenül módosíthatók. Az intézményegységek házirendjei az általános résszel együtt képezik az intézmény egységes házirendjét. Az intézményegységek házirendjének elkészítésénél a fent említett jogszabályok alapján kell eljárni.

 

1.5. Szervezeti hatály

Az intézményegységek házirendjének rendelkezései az adott intézményegységre érvényesek. Amennyiben azt a házirend elkészítésében elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni. 

1.6. Személyi hatály

A házirend előírásai kiterjednek valamennyi intézményegység tanulóira, az oktató-nevelő munkában résztvevő pedagógusokra, az oktatást segítő intézményi dolgozókra és a szülőkre (törvényes képviselőkre).

A házirend, valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége (Nkt. 46. § (1) bekezdése h) pontja).

 

1.7. Területi hatály

A házirend előírásai valamennyi intézményegység területén, a tanórai, tanulói és a tanórán kívüli foglalkozásokon érvényesek és számon kérhetők, továbbá hatályuk kiterjed a különböző közterületeken tanítási idő alatti közlekedésre, az intézményi keretekben történő gyermekétkeztetésre, valamint az intézmény területén és azon kívül szervezett iskolai rendezvényekre (színház, mozi, kiállítás, hangverseny, kirándulás, tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyek, stb).

 

1.8. Időbeni hatály, felülvizsgálat, módosítás

 

Az intézményegységek házirendje időbeni korlát nélkül érvényes a következők figyelembe vételével.

Az intézményegységek házirendjüket a nevelési év, tanév nyitóértekezletén felülvizsgálják, ha szükséges módosítják.

Amennyiben azt a házirend elkészítésében, elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések év közben is módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni.  A módosított szöveget minden tanulónak, óvoda esetén szülőnek át kell adni.

1.9. A házirend nyilvánossága

A házirendet az intézménybe való felvételkor minden tanuló és szülő megkapja nyomtatott formában, és elfogadja annak érvényességét.

A házirend és függelékei elhelyezésre kerülnek az intézmény könyvtárában, az intézményegységek hirdetőtábláján, ahol a tanulók, pedagógusok, szülők (törvényes képviselők) megtekinthetik.

A házirend egy példányát a diákönkormányzatnak, minden pedagógusnak, az iskolaszék vagy a szülői munkaközösség iskolai vezetőségének át kell adni.

A csoportvezető/osztályfőnök tanárok minden tanév elején az első tanítási nap első óráján és az első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről, válaszolnak a diákok és a szülők házirenddel kapcsolatos kérdéseire.

 

 

 

Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola

 

 (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


1.A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

2.     A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

3.     A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

4.     A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

5.     A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

Az alapfokú művészetoktatásban nem releváns

6.     A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

7.     A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

8.     A tanulók jutalmazásának elvei és formái

8.1.                      A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

8.2.                      A jutalmazás formái

Elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók egyéneknek és csoportoknak egyaránt:

– szaktanári,

– igazgatói,

– nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, magatartási és szorgalmi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyv és oklevél jutalomban részesülnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt, nyilvánosan vesznek át.

A Hibó-díjat a Művészeti Iskola legtehetségesebb tanulói díjat kaphatják. A díj odaítéléséről a díj alapítója az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján dönt. A díj odaítélése tanévtől független, éves kiadási kötelezettség nincs.

A jutalmazottak és az arra érdemes tanulók neve és fényképe az iskola dicsőségtábláján kerül kifüggesztésre.

Csoportos jutalmazási formák:

– jutalomkirándulás

– hozzájárulás kulturális programok látogatásához (színház, hangverseny, kiállítás, kirándulás stb.)

– oklevél

9.     A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

9.1.                     Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:

– szóbeli figyelmeztetés:               szaktanári

– írásbeli figyelmeztetés:               szaktanári

                                                      igazgatói

– intés:                                           szaktanári

                                                      igazgatói

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

9.2.                     Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

10.Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

11.Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

12.A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

A művészeti vizsga alapfokú évfolyamainak elvégzése után, a 6. évfolyam végén művészeti alapvizsga tehető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamon való továbbtanulásra jogosít.

A záróvizsga a továbbképző évfolyamok elvégzése után választható vizsga.

Az alap- és a záróvizsgát a tanév szorgalmi időszakának utolsó két hetében kell megszervezni.

A vizsgára a tanuló írásban jelentkezik az erre rendszeresített űrlapon, amelyet csoportvezetőjének/főtárgy tanárának ad le.

Az alap- és záróvizsgára a jelentkezési határidő a vizsga évének március 31. napja.

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

13.A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

14.A tanulói munkarend

A székhely épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 8 órától 19 óráig van nyitva. Az ettől való eltérést az igazgató engedélyezheti.

A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) az iskola nyitva tartása az épületben kifüggesztett rend szerint történik.

Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola az iskolába érkezéstől a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani, legkésőbb 19 óráig.

Az iskolába a tanulóknak az első tanítási óra előtt 5 perccel kell megérkezniük..

A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a csoportok illetve az egyéni tanulók órarendje alapján csoportonként kerül meghatározásra.

A tanulóknak az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. (Rossz idő esetén a nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, ill. a folyosón maradhatnak.)

A tanulók az óraközi szünetekben és a lyukas órákon az iskola épületeit és az iskolaudvart csak az ellenőrző könyvben rögzített szülői kérésre hagyhatják el. Egyéb esetekben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az igazgató helyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az igazgató jóváhagyásával tartható (szükség szerint az épület nyitásáért – zárásáért felelős személy jelenlétében).

A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel, azok működési rendje és szabályzata szerint használhatják.

14.1.                A tanórai és egyéb foglalkozások rendje

A feladatellátási helyek csengetési rendjét, a telephelyre történő beérkezés időpontját, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendjét, a tanulók tartózkodási helyét, a napközi (tanulószoba) sajátos szabályait a függelék tartalmazza.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A tanítási, illetve a napközi vagy a kollégium foglalkozási idejében csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A tanórai foglalkozásokon pontosan megjelenjen, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott tanórai foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. A tanár által megszabott rendben tudásáról számot adjon
  1. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását csak a feladatellátási helyek vezetője vagy helyettese engedélyezheti.
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!

14.2.                A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

15.Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

16.Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

17.Egyéb szabályozandó területek

17.1.                Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

17.2.                Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

 

18.A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

19.Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az intézményegységben diákönkormányzat nem működik, véleményezésre nem volt lehetőség.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       intézményegység vezető

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

(3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


 

  1. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

  1. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

  1. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

  1. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

  1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje
  1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

  1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

  1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
  • A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

  • A jutalmazás formái

A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve.

Év közbeni jutalmazási lehetőségek:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

Év végi jutalmazási lehetőségek:

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

- oklevél,

- jutalomkönyv.

Tanulóknak adható kitüntetések, jutalmak:

  1. évfolyam elvégzése után: az Évfolyam Legjobb Tanulója.
  2. évfolyam elvégzése után: dr. Krepuska Géza Díj a kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért jár.
  1. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
  • Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A fegyelmező intézkedés fokozatai:

- osztályfőnöki figyelmeztetés szóban (ellenőrzőbe beírandó)

- osztályfőnöki figyelmeztetés írásban

- osztályfőnöki intő

- osztályfőnöki megrovás

- igazgatói figyelmeztetés

- igazgatói intő

- nevelőtestületi fegyelmi eljárás

A fegyelmező intézkedéseket ellenőrző útján a szülővel is közölni kell (a szóbeli figyelmeztetést is).

Fegyelmi eljárást súlyos fegyelmi vétség esetén kell kezdeményezni.

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

  • Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

  • Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

  • Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

A helyi tanterv része.

  • A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

  • A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

  • A tanulói munkarend
  • A tanórák rendje

Az iskola nyitva tartása

- A szorgalmi időszakban minden nap 7.00- 17.00 óra között

- A szünidőben ügyeleti nyitva tartás működik, melynek idejéről az intézményegység vezető dönt.

1.2. A csengetés és az ebédeltetés rendje:

  1. óra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. óra 9.05 – 9.50                          
  3. óra 10.00 – 10.45

 

                                                 

  1. óra 10.55 – 11.40              .
  2. óra 11.50 – 12. 35
  3. óra 12.45 – 13.30
  4. óra 13.35 – 14.20

Az 1-2. osztály iskolaotthonos csengetési rendje:

  1. tanóra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. tanóra 9.05 – 9.50                          
  3. tanóra 10.00 – 10.45
  4. tanóra 10.55 – 11.40              .
  5. ebédidő 12.00 – 12. 45
  6. tanóra 13.30 – 14.15
  7. tanóra 14.45 – 15.30
  8. uzsonna 15.30 – 16.00

Az osztályok a számukra kijelölt időpontban ebédeljenek.

A tízóraizás az osztálytermekben, a napközisek részére pedig az ebédlőben történik.

Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes pedagógusok felügyelik.

A tanulók a kifüggesztett időpontban fizessék ki minden hónapban az ebédjüket.

Minden nap reggel 8 óráig lehet lemondani a másnapi ebédet. A lemondott ebéd összegét a következő hónapban jóváírják.

A tanuló az órarend szerinti első órája előtt minimum 10 perccel tartózkodjon a számára kijelölt terem előtt a nevelő megérkezéséig. Vásárlás céljából a tanulók nem hagyhatják el az iskola épületét, a reggelit vagy ebédet hozzák magukkal.

A tanítási órák alatt (osztályteremben és azon kívül) a tanítást semmilyen módon sem szabad zavarni.

Az óraközi szünetet a tanulók számára biztosítani kell.

Az óraközi tízperces szüneteket a tanulók a folyosón, a nagyszüneteket a tízóraizás után az udvaron töltik (megfelelő időjárás esetén). Ez idő alatt a tantermekben csak a hetesek tartózkodhatnak.

Egy-egy osztály (csoport) megbízott felelőse a hetes.

- Egy osztályban mindig 2 hetes van. Ha mindkettő hiányzik, a névsorban a következő köteles a hetesi teendőket ellátni.

- Csoportbontás esetén a hetesi teendők ellátása a szaktanárral egyeztetett módon történik.

A hetes feladatai:

- tanítási óra előtt vegye számba a hiányzókat és jelentse az órát tartó tanárnak, gondoskodjon krétáról,

- a szünetekben küldje ki a tanulókat a tanteremből,

- az órák végén gondoskodjon a terem szellőztetéséről, a tábla tisztaságáról,

- gondoskodjon a tanterem rendjéről,

- ha becsengetés után 5 perccel a tanár nem ment be az osztályukba, jelentse ezt a nevelői irodában.

A tanulók a tanítási órán, más foglalkozáson, rendezvényeken, ünnepélyeken pontosan, megfelelő időben és módon jelenjenek meg. (Egyenruhában v. az alkalomnak megfelelő öltözetben; egyenruha: lányoknak sötétkék v. fekete szoknya, fehér blúz; a fiúknak sötét nadrág, fehér ing.) A tanuló részt vesz a tanítási órák, rendezvények és iskolán kívüli programok előkészítésében az osztályfőnök útmutatása szerint. A csoportot csak az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el.

A tanulók az ellenőrző könyvet a tanév végéig őrizzék meg, és azt mindennap hozzák magukkal az iskolába. Az iskola a szülőkkel írásban az ellenőrző könyv útján tartja a kapcsolatot. A kapott érdemjegyek ellenőrző könyvbe való beírása a szaktanárok kötelessége, a bejegyzéseket a szülők írják alá. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrizze, hogy a kapott érdemjegyek bekerültek-e az ellenőrzőbe, és azt aláírásával lássa el.

A tanulók orvosi vizsgálatra lehetőség szerint tanítási órán kívül menjenek el. A rosszullétet, balesetet azonnal jelentsék a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, illetve a nevelői irodában lévő pedagógusnak. Mindenfajta iskolai mulasztást és késést igazoljanak az ellenőrző könyv útján az iskolába érkezésük utáni három munkanapon belül. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.  Az óráról való késés fegyelmező intézkedést von maga után. 2 óráról való késés 1 óra igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Egy-egy tanítási óráról (v. más foglalkozásról) a szaktanár, több óráról, egy-két tanítási napról az osztályfőnök, 3 vagy több napról az igazgató adhat távolmaradási engedélyt a tanulóknak a szülő előzetes írásbeli kérelmére. Indokolt esetben a szülő 3 napot igazolhat a tanév során. Ha a tanulónak a hiányzása meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanulónak több az igazolatlan mulasztása mint az igazolt, és az iskola felhívta a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, nyelvvizsgára és nyílt napokra (8. osztály) hiányzási kedvezmények kaphatók.

Egy napon csak 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat időpontját a tanár a dolgozat írása előtti órán egyeztesse az osztállyal. A dolgozatokat a tanár 10 munkanapon belül javítsa és adja ki.

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő. A tanuló kérésére tanulói jogviszonya megszűnésekor kapja meg a létrehozott dolgot abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

  • Az egyéb foglalkozások rendje

A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A napközi vagy egyéb foglalkozás idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!
  • A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

  • Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

  • Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

  • Egyéb szabályozandó területek

 

  • A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült. Ha az iskola a tanulónál észleli a betegség tüneteit vagy tudomást szerez a balesetről, telefonon értesíti a szülőt ill. gondoskodik a tanuló szükség szerinti elkülönítéséről és orvosi ellátásáról.

Az iskola biztosítja a tanulóknak a törvényben előírt orvosi szűrővizsgálatokat (gyermekorvosi, fogorvosi), melynek időpontját az osztályfőnök közli. A további orvosi ellátásról a szülőnek kell gondoskodni.

Tanulóink ügyeljenek a külső és belső lépcsők balesetmentes használatára.

A veszélyhelyzetről (tűz, csőtörés, stb.) azonnal értesítsék a pedagógusokat vagy iskola bármely dolgozóját, bombariadó esetén pedig a pedagógusok vezetésével azonnal el kell hagyniuk az épületet a kiürítés rendjének megfelelően.

Az épület elhagyására vonatkozó kiürítési tervet az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti, és évente egy alkalommal tűzriadó keretében a gyakorlatban is kipróbáljuk.

A baleseti forrást (pl. törött villanykapcsoló, konnektor, törött, hasadt asztal, szekrény, üveg, csúszós út, lépcső, stb.) a tanulók jelezzék az osztályfőnöknek, szaktanárnak vagy az iskola vezetőségének.

Iskolánkban különösen nagy az emeletről, illetve a korlátról való leesés veszélye, valamint veszélyes terület a salakos pálya melletti betonlelátó, ezért nagyon elővigyázatosnak kell lenni. (A tanulók ne üljenek rá, ne lökdösődjenek a közelében, ne hajoljanak át rajta, stb.)

A testnevelésórákon használt eszközök is balesetet okozhatnak. A tanulók azonnal jelezzék a testnevelő tanároknak, ha bármit veszélyesnek, hibásnak találnak. Tanítási idő alatt az iskola tornatermében csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornaterembe bemenni tilos!

A termekben lévő mindenféle elektromos berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők.

Tűzveszélyes anyagot, sérülést okozó veszélyes tárgyakat tilos az iskolába ill. az iskola által szervezett külső programokra vinni.

A tanuló minden tanévben tanulóbiztosítást köthet az iskolában, meghatározott feltételek szerint.

A tanuló kötelessége, hogy az iskola területén, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, tanulmányi kirándulásokon ne dohányozzon, szeszesitalt és kábító hatású szereket ne fogyasszon és ne árusítson. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről kimondja, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben. A dohányzási törvényt megsértő 14. életévét betöltött tanulóval szemben külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

  • A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések

A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában. Ha a tanuló a nevelési - oktatási intézménynek kárt okoz, a hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható. A kártérítés mértékére az Nkt. 58-59.§-a az irányadó.

Értékes órát, ékszereket, tárgyakat, mobiltelefont, stb. a tanulók lehetőleg ne hozzanak magukkal, mert azokért nem tudunk felelősséget vállalni. A tanórán, a tanítás ideje alatt a tanórán kívüli foglalkozásokon és az ünnepségeken az épületben a mobiltelefont ki kell kapcsolni.

A tanulók kabátjukat és felszerelésüket a kijelölt helyen helyezzék el.

Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői irodában kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.

A tanulók által az iskolába behozott, de a tanításhoz nem szükséges tárgyak elvehetők, a tanítási nap végén a tanulónak, nagyobb érték esetén a szülőnek vissza kell adni, kivéve a jogszabályban tiltott eszközöket. A tanulók nem tarthatnak maguknál tűz gyújtására alkalmas eszközöket, valamint fegyvert.

  • Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

  • Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

  • A diákproblémák feltárásának, kezelésének iskolai módszerei

 

A tanulónak joga, hogy jogainak megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson.

Jogorvoslati és problémakezelési lehetőségek

Tantárgyi probléma esetén a tanuló fordulhat szaktanárához.

Bármely kérdés megoldásában a tanuló kérheti osztályfőnöke segítségét.

Felmerülő problémáját megbeszélheti az iskola gyermekvédelmi felelősével.

Igénybe veheti a DÖK érdekvédelmi szolgáltatását. Ezek időpontját a DÖK munkaterv tartalmazza.

Indokolt esetben megkeresheti az iskola igazgatóját.

A szülők a gyermeküket érintő kérdésekben élhetnek a fent felsorolt lehetőségekkel, ill. részt vehetnek a szülői fogadóórán. Több tanulót vagy az egész tanuló csoportot érintő kérdésekben a szülők megbízott képviselőik útján jelezhetik gondjaikat az iskola igazgatójának.

  • Értelmező rendelkezések

Intézményünkben a tanulók kétharmados többsége minősül a tanulók nagyobb közösségének.

 

  • A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

 

  • Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az iskolai diákönkormányzat a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                       ……………………………………..

                                                                            a diákönkormányzat képviseletében

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 28.

 ……..……………………………………

                                                                                           intézményegység vezető

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

(3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat


Az 1997. évi CXL. törvény 68.§, a pontban foglaltak alapján a Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzatát az alábbiakban határozzuk meg.

 

I.                   Használati jog

  1. A somoskőújfalui könyvtár iskolai könyvtári feladatokat is ellátó települési közkönyvtár, a Cogito Általános Művelődési Központ Intézményegysége.

Az iskolában elhelyezett letéti könyvtár használati szabályzatát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

  1. A könyvtár használatának joga minden magyar és nem magyar állampolgárt korlátozás és megkülönböztetés nélkül megillet.
  1. A könyvtár használata tekintetében a könyvtárhasználati szabályzat előírásait

kell figyelembe venni.

  1. A Könyvtárhasználati Szabályzat módosítását minden magyar állampolgár kezdeményezheti. A módosítási javaslatot a Cogito ÁMK vezetőjének kell eljuttatni.

II.                A könyvtár szolgáltatásai

  1. A könyvtárban megkülönböztetünk beiratkozáshoz kötött és beiratkozáshoz nem kötött szolgáltatásokat.
  1. Beiratkozás nélkül igénybe vehető szolgáltatások:

Könyvtárlátogatás. A könyvtár megtekintése

Állományfeltáró eszközök használata

Könyvtári dokumentumok helyben használata

Információkérés, (tájékoztatás) a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól

Folyóirat olvasása

Részvétel könyvtári rendezvényeken, gyermekfoglalkozásokon

Fénymásolás térítés ellenében

  1. Beiratkozással igénybe vehető szolgáltatások. Ezek egy része ingyenes, további része térítés ellenében illeti meg a beiratkozott olvasót.

Ingyenes szolgáltatásaink:

  • Dokumentumok kölcsönzése
  • A könyvtár dokumentumainak helyben használata
  • Tájékoztatás, információ kérése
  • Számítástechnikai eszközök használata
  • Internet használat
  1. Térítéses szolgáltatásaink a beiratkozott olvasók számára
  • Fénymásolás
  • Elektronikus nyomtatás
  1. Szolgáltatásaink intézmények számára:

Csoportos látogatások, könyvtári foglalkozások.

  1. Szolgáltatásaink közösségek számára:

Szabadidős programok

  • könyvtári foglalkozások
  • művelődési, kulturális rendezvények szervezése. Szükség esetén rendezvényekre- előzetes értesítés mellett - térítés szedhető.
  • Helyi, közösségi, művelődési, kulturális rendezvények megtartására - más, erre alkalmas terem hiánya miatt - a könyvtár helyisége ingyenesen igénybe vehető.
  • Politikai v. politikai jellegű rendezvények megtartására a könyvtár helyisége nem adható bérbe.

III.             A szolgáltatások igénybevételének feltételei

  1. A kölcsönzés
  1. a) Könyvek

A könyvek általában kölcsönözhetők. A csak helyben használható könyveket, színcsíkkal megjelölve, elkülönítve tartjuk.

A szabadon kölcsönözhető könyvek kölcsönzési ideje 4 hét. Egy alkalommal 5 kötet könyv lehet az olvasónál.

Kérésre – a könyvtáros engedélyével - a nem kölcsönözhető könyvek közül 1 db rövid határidőre elvihető.

  1. b) Egyéb dokumentumok

Állományvédelmi szempontok és a gyakori helybenhasználat igénye miatt nem kölcsönözzük a videokazettákat, hanglemezeket, CD lemezeket, DVD lemezeket.

  1. Videó filmek lejátszása, DVD lejátszás helyben kérhető.
  1. A könyvtár rendezvényeit mindenki látogathatja.
  1. Fénymásolás. A díjakat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Tájékoztatás, információkérés folyamatosan kérhető ingyenesen.

IV.              A beiratkozás

  1. A beiratkozási díjat évenként a fenntartó határozza meg. A beiratkozási díj érvényes összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól, de regisztrálásra kerülnek.
  • 16 éven aluliak
  • 70 éven felüliek
  • munkanéküliek
  • diákigazolvánnyal rendelkezők
  • pedagógusok
  • mozgáskorlátozottak
  • csökkentlátók, hallássérültek
  1. A beiratkozáshoz személyi igazolvány, vagy útlevél, a kiskorúak részére jótállási nyilatkozat szükséges.
  1. A beiratkozáshoz kötelezően megadandó, valamint megadható személyes adatokat kell közölni és igazolni.
  1. Kötelező adatok: név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, személyi igazolvány szám vagy útlevélszám.
  1. Egyéb adatok: munkahely, foglalkozás
  1. A jótálló személynek a 19/a pontban felsorolt adatokat kell megadni és aláírásával hitelesíteni.
  1. A beiratkozásnál közölt adatokban bekövetkező változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
  1. A beiratkozáskor közölt személyes adatokat a könyvtár a személyi adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével, kizárólag könyvtári célra használja, azt másnak át nem ruházza, más számára az adatokhoz való hozzáférést nem teszi lehetővé.
  1. A beiratkozás az adott naptári évre szól, azt évente meg kell újítani.
  1. A beiratkozáskor (regisztrációkor) az olvasó olvasójegyet kap, amely az ő bizonylata, elvesztése esetén a pótlás térítés ellenében történik.

Dokumentumok visszahozása határidőn túl

  1. A kölcsönzött dokumentumokat minden esetben vissza kell hozni a könyvtárba.
  1. Ha az olvasó a kölcsönzött dokumentumot késve sem juttatja vissza, akkor a könyvtártól tájékoztató, felhívó, majd felszólító értesítést kap. Értesítés küldése esetén az értesítés postaköltsége minden esetben az olvasó terheli. Az az olvasó, aki csak a harmadik felszólításra hozza vissza a könyvet, késedelmi díjat fizet. A díj mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Amennyiben az olvasó a felszólításra sem reagál, akkor a könyvtár bírósági eljárást kezdeményez a dokumentum, illetve annak ellenértéke visszaszerzése céljából.

V.                 Rongálódás, elvesztés

  1. Ha a kölcsönzés időtartamában rongálódás érte a dokumentumot, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

VI.                Nyitva tartás

  1. Heti nyitva tartási órák száma : 23

Hétfő              13-17

Kedd               13-18

Szerda             13-18

Csütörtök         13-18

Péntek              szünnap

Szombat           13-17

VII.           Egyéb rendelkezések

  1. A könyvtár helyiségében nagyobb táskával, kabátban hosszabb ideig tartózkodni tilos.
  1. Mindenki köteles a könyvtárban úgy viselkedni, hogy mások könyvtári elfoglaltságát ne zavarja. Tilos a hangos beszéd, a másokat zavaró magatartás.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki a gyűjteményt szándékosan rongálja, egyes darabjait eltulajdonítja. Ellene – a károkozás mértékét figyelembe véve – a könyvtár hivatalos eljárást kezdeményezhet.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki mások könyvtárhasználati jogát súlyosan megsérti.
  1. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtári berendezéseket és a gyűjteményt óvni, rendeltetésszerűen használni.

                                                


VIII.        Záradékok

A szabályzatot kiadta:

                                                                       ……………………………………..

                                                                                            főigazgató

                                                                                         Cogito ÁMK

    

Salgótarján-Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14. 

A szabályzatot jóváhagyta a fenntartó Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány kuratóriuma.

                                                                            

                                                           ……………………………………………….

                                                           Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány

                                                                            kuratóriumának elnöke

Salgótarján, 2014. augusztus 28. 

 

 

1.sz. melléklet

 

Cogito ÁMK Petőfi Sándor

Művelődési Ház és Könyvtár

 

 

 

 

 

A somoskőújfalui könyvtár tárgyévi beiratkozási díjairól

és a térítéses szolgáltatásokról

(Érvényes a fenntartó újabb határozatáig)

  1. A tárgyévi beiratkozási díj 200,-Ft
  1. Térítéses szolgáltatások:

   

    Fénymásolás:          A/4-es lap egy oldal                              15,-Ft

                                    A/4-es lap  két oldal                          30,-Ft

    Elektronikus nyomtatás:    fekete-fehér   A/4                    15,-FT

                                               színes             A/4                  100,-Ft

  1. Késedelmi díj összege:

     III. visszakérő lap után                                                   postaköltség + 50,-Ft/dokumentum

  1. Olvasójegy pótlása                       10,-Ft

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

           

 

2.sz. melléklet

Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

Letéti könyvtára

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat

I.

  1. A Dr. Krepuska Géza Általános Iskola könyvtárának dokumentumai a települési könyvtár állományának részét képezik.
  1. Az általános iskola tanulói jótállási nyilatkozat kitöltése nélkül használhatják az iskolai könyvtárat.
  1. Az általános iskola minden dolgozója ingyenesen veheti igénybe mindkét könyvtár szolgáltatásait.
  1. Az általános iskola dolgozói kezdeményezhetik mindkét könyvtár Használati Szabályzatának módosítását.

II.

 

  1. Az iskola minden tanulója beiratkozás nélkül igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait:

           - látogatás

           - kölcsönzés

           - helyben használat

  1. A kölcsönözhető dokumentumok közül a tanulók egy alkalommal 2 db könyvet kölcsönözhetnek, két hétre.
  1. A tartós használatra kapott könyvek kölcsönzési ideje a tanév kezdetétől a tanév végéig tart.
  1. A pedagógusok a kölcsönzött könyveket a munkájukhoz szükséges ideig kölcsönözhetik, legtovább a tanév végéig.
  1. sz. melléklet
  1. A tanév végén kötelesek a gyerekek a kölcsönzött könyveket a könyvtárba visszahozni.

 

 

 

III.

 

  1. A könyvtár nyitva tartását a pedagógusok és a gyerekek igényeit figyelembe véve kell meghatározni.

IV.

 

  1. Ha a kölcsönzés ideje alatt a könyv megrongálódott, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

V.

 

  1. A könyvtárban minden tanuló köteles úgy viselkedni, hogy másokat ne zavarjon.
  1. Mindenki köteles a könyveket, a könyvtári dokumentumokat óvni, a berendezési tárgyakra, technikai eszközökre vigyázni.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

 

 

 

 

 

 

 

A házirend felülvizsgálata

 

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

Cogito Általános Művelődési Központ

 

 

 

 

HÁZIREND


 1. Bevezető rendelkezések

 

1.1.Az intézmény adatai

Intézmény neve: Cogito Általános Művelődési Központ

Székhelye: Salgótarján, Úttörők útja 6.

OM azonosítója: 200620

Intézményegységek:

  1. Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)
  2. Krepuska Géza Általános Iskola (3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)
  3. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

1.2. Jogszabályi háttér

A házirend kiadása kötelező minden köznevelési intézményben. Többcélú intézményben intézményegységenként külön kell házirendet készíteni.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdése alapján a Házirend határozza meg a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A Házirend a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § tartalmi szabályozása alapján készült.

1.3.A házirend elfogadása, felülvizsgálata

Nkt. 25.§ (4) szerint a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár számára könyvtárhasználati szabályzat készül az 1997. évi CXL. törvény 68. § alapján, mely egyúttal jelen házirend részét képezi.

1.4. Általános rendelkezések

Mivel a Cogito Általános Művelődési Központ többcélú intézmény, melynek intézményegységei alapfeladataikat tekintve és földrajzilag is elkülönülnek, ezért az iskolai és a közművelődési intézményegységekre külön intézményegységi házirend (könyvtárhasználati szabályzat) készül, melyek egymástól függetlenül módosíthatók. Az intézményegységek házirendjei az általános résszel együtt képezik az intézmény egységes házirendjét. Az intézményegységek házirendjének elkészítésénél a fent említett jogszabályok alapján kell eljárni.

 

1.5. Szervezeti hatály

Az intézményegységek házirendjének rendelkezései az adott intézményegységre érvényesek. Amennyiben azt a házirend elkészítésében elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni. 

1.6. Személyi hatály

A házirend előírásai kiterjednek valamennyi intézményegység tanulóira, az oktató-nevelő munkában résztvevő pedagógusokra, az oktatást segítő intézményi dolgozókra és a szülőkre (törvényes képviselőkre).

A házirend, valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége (Nkt. 46. § (1) bekezdése h) pontja).

 

1.7. Területi hatály

A házirend előírásai valamennyi intézményegység területén, a tanórai, tanulói és a tanórán kívüli foglalkozásokon érvényesek és számon kérhetők, továbbá hatályuk kiterjed a különböző közterületeken tanítási idő alatti közlekedésre, az intézményi keretekben történő gyermekétkeztetésre, valamint az intézmény területén és azon kívül szervezett iskolai rendezvényekre (színház, mozi, kiállítás, hangverseny, kirándulás, tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyek, stb).

 

1.8. Időbeni hatály, felülvizsgálat, módosítás

 

Az intézményegységek házirendje időbeni korlát nélkül érvényes a következők figyelembe vételével.

Az intézményegységek házirendjüket a nevelési év, tanév nyitóértekezletén felülvizsgálják, ha szükséges módosítják.

Amennyiben azt a házirend elkészítésében, elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések év közben is módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni.  A módosított szöveget minden tanulónak, óvoda esetén szülőnek át kell adni.

1.9. A házirend nyilvánossága

A házirendet az intézménybe való felvételkor minden tanuló és szülő megkapja nyomtatott formában, és elfogadja annak érvényességét.

A házirend és függelékei elhelyezésre kerülnek az intézmény könyvtárában, az intézményegységek hirdetőtábláján, ahol a tanulók, pedagógusok, szülők (törvényes képviselők) megtekinthetik.

A házirend egy példányát a diákönkormányzatnak, minden pedagógusnak, az iskolaszék vagy a szülői munkaközösség iskolai vezetőségének át kell adni.

A csoportvezető/osztályfőnök tanárok minden tanév elején az első tanítási nap első óráján és az első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről, válaszolnak a diákok és a szülők házirenddel kapcsolatos kérdéseire.

 

 

 

Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola

 

 (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


1.A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

2.     A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

3.     A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

4.     A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

5.     A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

Az alapfokú művészetoktatásban nem releváns

6.     A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

7.     A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

8.     A tanulók jutalmazásának elvei és formái

8.1.                      A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

8.2.                      A jutalmazás formái

Elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók egyéneknek és csoportoknak egyaránt:

– szaktanári,

– igazgatói,

– nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, magatartási és szorgalmi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyv és oklevél jutalomban részesülnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt, nyilvánosan vesznek át.

A Hibó-díjat a Művészeti Iskola legtehetségesebb tanulói díjat kaphatják. A díj odaítéléséről a díj alapítója az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján dönt. A díj odaítélése tanévtől független, éves kiadási kötelezettség nincs.

A jutalmazottak és az arra érdemes tanulók neve és fényképe az iskola dicsőségtábláján kerül kifüggesztésre.

Csoportos jutalmazási formák:

– jutalomkirándulás

– hozzájárulás kulturális programok látogatásához (színház, hangverseny, kiállítás, kirándulás stb.)

– oklevél

9.     A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

9.1.                     Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:

– szóbeli figyelmeztetés:               szaktanári

– írásbeli figyelmeztetés:               szaktanári

                                                      igazgatói

– intés:                                           szaktanári

                                                      igazgatói

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

9.2.                     Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

10.Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

11.Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

12.A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

A művészeti vizsga alapfokú évfolyamainak elvégzése után, a 6. évfolyam végén művészeti alapvizsga tehető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamon való továbbtanulásra jogosít.

A záróvizsga a továbbképző évfolyamok elvégzése után választható vizsga.

Az alap- és a záróvizsgát a tanév szorgalmi időszakának utolsó két hetében kell megszervezni.

A vizsgára a tanuló írásban jelentkezik az erre rendszeresített űrlapon, amelyet csoportvezetőjének/főtárgy tanárának ad le.

Az alap- és záróvizsgára a jelentkezési határidő a vizsga évének március 31. napja.

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

13.A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

14.A tanulói munkarend

A székhely épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 8 órától 19 óráig van nyitva. Az ettől való eltérést az igazgató engedélyezheti.

A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) az iskola nyitva tartása az épületben kifüggesztett rend szerint történik.

Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola az iskolába érkezéstől a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani, legkésőbb 19 óráig.

Az iskolába a tanulóknak az első tanítási óra előtt 5 perccel kell megérkezniük..

A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a csoportok illetve az egyéni tanulók órarendje alapján csoportonként kerül meghatározásra.

A tanulóknak az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. (Rossz idő esetén a nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, ill. a folyosón maradhatnak.)

A tanulók az óraközi szünetekben és a lyukas órákon az iskola épületeit és az iskolaudvart csak az ellenőrző könyvben rögzített szülői kérésre hagyhatják el. Egyéb esetekben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az igazgató helyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az igazgató jóváhagyásával tartható (szükség szerint az épület nyitásáért – zárásáért felelős személy jelenlétében).

A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel, azok működési rendje és szabályzata szerint használhatják.

14.1.                A tanórai és egyéb foglalkozások rendje

A feladatellátási helyek csengetési rendjét, a telephelyre történő beérkezés időpontját, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendjét, a tanulók tartózkodási helyét, a napközi (tanulószoba) sajátos szabályait a függelék tartalmazza.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A tanítási, illetve a napközi vagy a kollégium foglalkozási idejében csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A tanórai foglalkozásokon pontosan megjelenjen, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott tanórai foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. A tanár által megszabott rendben tudásáról számot adjon
  1. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását csak a feladatellátási helyek vezetője vagy helyettese engedélyezheti.
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!

14.2.                A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

15.Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

16.Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

17.Egyéb szabályozandó területek

17.1.                Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

17.2.                Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

 

18.A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

19.Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az intézményegységben diákönkormányzat nem működik, véleményezésre nem volt lehetőség.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       intézményegység vezető

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

(3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


 

  1. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

  1. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

  1. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

  1. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

  1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje
  1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

  1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

  1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
  • A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

  • A jutalmazás formái

A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve.

Év közbeni jutalmazási lehetőségek:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

Év végi jutalmazási lehetőségek:

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

- oklevél,

- jutalomkönyv.

Tanulóknak adható kitüntetések, jutalmak:

  1. évfolyam elvégzése után: az Évfolyam Legjobb Tanulója.
  2. évfolyam elvégzése után: dr. Krepuska Géza Díj a kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért jár.
  1. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
  • Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A fegyelmező intézkedés fokozatai:

- osztályfőnöki figyelmeztetés szóban (ellenőrzőbe beírandó)

- osztályfőnöki figyelmeztetés írásban

- osztályfőnöki intő

- osztályfőnöki megrovás

- igazgatói figyelmeztetés

- igazgatói intő

- nevelőtestületi fegyelmi eljárás

A fegyelmező intézkedéseket ellenőrző útján a szülővel is közölni kell (a szóbeli figyelmeztetést is).

Fegyelmi eljárást súlyos fegyelmi vétség esetén kell kezdeményezni.

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

  • Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

  • Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

  • Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

A helyi tanterv része.

  • A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

  • A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

  • A tanulói munkarend
  • A tanórák rendje

Az iskola nyitva tartása

- A szorgalmi időszakban minden nap 7.00- 17.00 óra között

- A szünidőben ügyeleti nyitva tartás működik, melynek idejéről az intézményegység vezető dönt.

1.2. A csengetés és az ebédeltetés rendje:

  1. óra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. óra 9.05 – 9.50                          
  3. óra 10.00 – 10.45

 

                                                 

  1. óra 10.55 – 11.40              .
  2. óra 11.50 – 12. 35
  3. óra 12.45 – 13.30
  4. óra 13.35 – 14.20

Az 1-2. osztály iskolaotthonos csengetési rendje:

  1. tanóra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. tanóra 9.05 – 9.50                          
  3. tanóra 10.00 – 10.45
  4. tanóra 10.55 – 11.40              .
  5. ebédidő 12.00 – 12. 45
  6. tanóra 13.30 – 14.15
  7. tanóra 14.45 – 15.30
  8. uzsonna 15.30 – 16.00

Az osztályok a számukra kijelölt időpontban ebédeljenek.

A tízóraizás az osztálytermekben, a napközisek részére pedig az ebédlőben történik.

Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes pedagógusok felügyelik.

A tanulók a kifüggesztett időpontban fizessék ki minden hónapban az ebédjüket.

Minden nap reggel 8 óráig lehet lemondani a másnapi ebédet. A lemondott ebéd összegét a következő hónapban jóváírják.

A tanuló az órarend szerinti első órája előtt minimum 10 perccel tartózkodjon a számára kijelölt terem előtt a nevelő megérkezéséig. Vásárlás céljából a tanulók nem hagyhatják el az iskola épületét, a reggelit vagy ebédet hozzák magukkal.

A tanítási órák alatt (osztályteremben és azon kívül) a tanítást semmilyen módon sem szabad zavarni.

Az óraközi szünetet a tanulók számára biztosítani kell.

Az óraközi tízperces szüneteket a tanulók a folyosón, a nagyszüneteket a tízóraizás után az udvaron töltik (megfelelő időjárás esetén). Ez idő alatt a tantermekben csak a hetesek tartózkodhatnak.

Egy-egy osztály (csoport) megbízott felelőse a hetes.

- Egy osztályban mindig 2 hetes van. Ha mindkettő hiányzik, a névsorban a következő köteles a hetesi teendőket ellátni.

- Csoportbontás esetén a hetesi teendők ellátása a szaktanárral egyeztetett módon történik.

A hetes feladatai:

- tanítási óra előtt vegye számba a hiányzókat és jelentse az órát tartó tanárnak, gondoskodjon krétáról,

- a szünetekben küldje ki a tanulókat a tanteremből,

- az órák végén gondoskodjon a terem szellőztetéséről, a tábla tisztaságáról,

- gondoskodjon a tanterem rendjéről,

- ha becsengetés után 5 perccel a tanár nem ment be az osztályukba, jelentse ezt a nevelői irodában.

A tanulók a tanítási órán, más foglalkozáson, rendezvényeken, ünnepélyeken pontosan, megfelelő időben és módon jelenjenek meg. (Egyenruhában v. az alkalomnak megfelelő öltözetben; egyenruha: lányoknak sötétkék v. fekete szoknya, fehér blúz; a fiúknak sötét nadrág, fehér ing.) A tanuló részt vesz a tanítási órák, rendezvények és iskolán kívüli programok előkészítésében az osztályfőnök útmutatása szerint. A csoportot csak az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el.

A tanulók az ellenőrző könyvet a tanév végéig őrizzék meg, és azt mindennap hozzák magukkal az iskolába. Az iskola a szülőkkel írásban az ellenőrző könyv útján tartja a kapcsolatot. A kapott érdemjegyek ellenőrző könyvbe való beírása a szaktanárok kötelessége, a bejegyzéseket a szülők írják alá. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrizze, hogy a kapott érdemjegyek bekerültek-e az ellenőrzőbe, és azt aláírásával lássa el.

A tanulók orvosi vizsgálatra lehetőség szerint tanítási órán kívül menjenek el. A rosszullétet, balesetet azonnal jelentsék a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, illetve a nevelői irodában lévő pedagógusnak. Mindenfajta iskolai mulasztást és késést igazoljanak az ellenőrző könyv útján az iskolába érkezésük utáni három munkanapon belül. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.  Az óráról való késés fegyelmező intézkedést von maga után. 2 óráról való késés 1 óra igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Egy-egy tanítási óráról (v. más foglalkozásról) a szaktanár, több óráról, egy-két tanítási napról az osztályfőnök, 3 vagy több napról az igazgató adhat távolmaradási engedélyt a tanulóknak a szülő előzetes írásbeli kérelmére. Indokolt esetben a szülő 3 napot igazolhat a tanév során. Ha a tanulónak a hiányzása meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanulónak több az igazolatlan mulasztása mint az igazolt, és az iskola felhívta a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, nyelvvizsgára és nyílt napokra (8. osztály) hiányzási kedvezmények kaphatók.

Egy napon csak 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat időpontját a tanár a dolgozat írása előtti órán egyeztesse az osztállyal. A dolgozatokat a tanár 10 munkanapon belül javítsa és adja ki.

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő. A tanuló kérésére tanulói jogviszonya megszűnésekor kapja meg a létrehozott dolgot abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

  • Az egyéb foglalkozások rendje

A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A napközi vagy egyéb foglalkozás idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!
  • A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

  • Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

  • Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

  • Egyéb szabályozandó területek

 

  • A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült. Ha az iskola a tanulónál észleli a betegség tüneteit vagy tudomást szerez a balesetről, telefonon értesíti a szülőt ill. gondoskodik a tanuló szükség szerinti elkülönítéséről és orvosi ellátásáról.

Az iskola biztosítja a tanulóknak a törvényben előírt orvosi szűrővizsgálatokat (gyermekorvosi, fogorvosi), melynek időpontját az osztályfőnök közli. A további orvosi ellátásról a szülőnek kell gondoskodni.

Tanulóink ügyeljenek a külső és belső lépcsők balesetmentes használatára.

A veszélyhelyzetről (tűz, csőtörés, stb.) azonnal értesítsék a pedagógusokat vagy iskola bármely dolgozóját, bombariadó esetén pedig a pedagógusok vezetésével azonnal el kell hagyniuk az épületet a kiürítés rendjének megfelelően.

Az épület elhagyására vonatkozó kiürítési tervet az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti, és évente egy alkalommal tűzriadó keretében a gyakorlatban is kipróbáljuk.

A baleseti forrást (pl. törött villanykapcsoló, konnektor, törött, hasadt asztal, szekrény, üveg, csúszós út, lépcső, stb.) a tanulók jelezzék az osztályfőnöknek, szaktanárnak vagy az iskola vezetőségének.

Iskolánkban különösen nagy az emeletről, illetve a korlátról való leesés veszélye, valamint veszélyes terület a salakos pálya melletti betonlelátó, ezért nagyon elővigyázatosnak kell lenni. (A tanulók ne üljenek rá, ne lökdösődjenek a közelében, ne hajoljanak át rajta, stb.)

A testnevelésórákon használt eszközök is balesetet okozhatnak. A tanulók azonnal jelezzék a testnevelő tanároknak, ha bármit veszélyesnek, hibásnak találnak. Tanítási idő alatt az iskola tornatermében csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornaterembe bemenni tilos!

A termekben lévő mindenféle elektromos berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők.

Tűzveszélyes anyagot, sérülést okozó veszélyes tárgyakat tilos az iskolába ill. az iskola által szervezett külső programokra vinni.

A tanuló minden tanévben tanulóbiztosítást köthet az iskolában, meghatározott feltételek szerint.

A tanuló kötelessége, hogy az iskola területén, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, tanulmányi kirándulásokon ne dohányozzon, szeszesitalt és kábító hatású szereket ne fogyasszon és ne árusítson. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről kimondja, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben. A dohányzási törvényt megsértő 14. életévét betöltött tanulóval szemben külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

  • A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések

A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában. Ha a tanuló a nevelési - oktatási intézménynek kárt okoz, a hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható. A kártérítés mértékére az Nkt. 58-59.§-a az irányadó.

Értékes órát, ékszereket, tárgyakat, mobiltelefont, stb. a tanulók lehetőleg ne hozzanak magukkal, mert azokért nem tudunk felelősséget vállalni. A tanórán, a tanítás ideje alatt a tanórán kívüli foglalkozásokon és az ünnepségeken az épületben a mobiltelefont ki kell kapcsolni.

A tanulók kabátjukat és felszerelésüket a kijelölt helyen helyezzék el.

Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői irodában kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.

A tanulók által az iskolába behozott, de a tanításhoz nem szükséges tárgyak elvehetők, a tanítási nap végén a tanulónak, nagyobb érték esetén a szülőnek vissza kell adni, kivéve a jogszabályban tiltott eszközöket. A tanulók nem tarthatnak maguknál tűz gyújtására alkalmas eszközöket, valamint fegyvert.

  • Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

  • Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

  • A diákproblémák feltárásának, kezelésének iskolai módszerei

 

A tanulónak joga, hogy jogainak megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson.

Jogorvoslati és problémakezelési lehetőségek

Tantárgyi probléma esetén a tanuló fordulhat szaktanárához.

Bármely kérdés megoldásában a tanuló kérheti osztályfőnöke segítségét.

Felmerülő problémáját megbeszélheti az iskola gyermekvédelmi felelősével.

Igénybe veheti a DÖK érdekvédelmi szolgáltatását. Ezek időpontját a DÖK munkaterv tartalmazza.

Indokolt esetben megkeresheti az iskola igazgatóját.

A szülők a gyermeküket érintő kérdésekben élhetnek a fent felsorolt lehetőségekkel, ill. részt vehetnek a szülői fogadóórán. Több tanulót vagy az egész tanuló csoportot érintő kérdésekben a szülők megbízott képviselőik útján jelezhetik gondjaikat az iskola igazgatójának.

  • Értelmező rendelkezések

Intézményünkben a tanulók kétharmados többsége minősül a tanulók nagyobb közösségének.

 

  • A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

 

  • Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az iskolai diákönkormányzat a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                       ……………………………………..

                                                                            a diákönkormányzat képviseletében

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 28.

 ……..……………………………………

                                                                                           intézményegység vezető

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

(3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat


Az 1997. évi CXL. törvény 68.§, a pontban foglaltak alapján a Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzatát az alábbiakban határozzuk meg.

 

I.                   Használati jog

  1. A somoskőújfalui könyvtár iskolai könyvtári feladatokat is ellátó települési közkönyvtár, a Cogito Általános Művelődési Központ Intézményegysége.

Az iskolában elhelyezett letéti könyvtár használati szabályzatát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

  1. A könyvtár használatának joga minden magyar és nem magyar állampolgárt korlátozás és megkülönböztetés nélkül megillet.
  1. A könyvtár használata tekintetében a könyvtárhasználati szabályzat előírásait

kell figyelembe venni.

  1. A Könyvtárhasználati Szabályzat módosítását minden magyar állampolgár kezdeményezheti. A módosítási javaslatot a Cogito ÁMK vezetőjének kell eljuttatni.

II.                A könyvtár szolgáltatásai

  1. A könyvtárban megkülönböztetünk beiratkozáshoz kötött és beiratkozáshoz nem kötött szolgáltatásokat.
  1. Beiratkozás nélkül igénybe vehető szolgáltatások:

Könyvtárlátogatás. A könyvtár megtekintése

Állományfeltáró eszközök használata

Könyvtári dokumentumok helyben használata

Információkérés, (tájékoztatás) a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól

Folyóirat olvasása

Részvétel könyvtári rendezvényeken, gyermekfoglalkozásokon

Fénymásolás térítés ellenében

  1. Beiratkozással igénybe vehető szolgáltatások. Ezek egy része ingyenes, további része térítés ellenében illeti meg a beiratkozott olvasót.

Ingyenes szolgáltatásaink:

  • Dokumentumok kölcsönzése
  • A könyvtár dokumentumainak helyben használata
  • Tájékoztatás, információ kérése
  • Számítástechnikai eszközök használata
  • Internet használat
  1. Térítéses szolgáltatásaink a beiratkozott olvasók számára
  • Fénymásolás
  • Elektronikus nyomtatás
  1. Szolgáltatásaink intézmények számára:

Csoportos látogatások, könyvtári foglalkozások.

  1. Szolgáltatásaink közösségek számára:

Szabadidős programok

  • könyvtári foglalkozások
  • művelődési, kulturális rendezvények szervezése. Szükség esetén rendezvényekre- előzetes értesítés mellett - térítés szedhető.
  • Helyi, közösségi, művelődési, kulturális rendezvények megtartására - más, erre alkalmas terem hiánya miatt - a könyvtár helyisége ingyenesen igénybe vehető.
  • Politikai v. politikai jellegű rendezvények megtartására a könyvtár helyisége nem adható bérbe.

III.             A szolgáltatások igénybevételének feltételei

  1. A kölcsönzés
  1. a) Könyvek

A könyvek általában kölcsönözhetők. A csak helyben használható könyveket, színcsíkkal megjelölve, elkülönítve tartjuk.

A szabadon kölcsönözhető könyvek kölcsönzési ideje 4 hét. Egy alkalommal 5 kötet könyv lehet az olvasónál.

Kérésre – a könyvtáros engedélyével - a nem kölcsönözhető könyvek közül 1 db rövid határidőre elvihető.

  1. b) Egyéb dokumentumok

Állományvédelmi szempontok és a gyakori helybenhasználat igénye miatt nem kölcsönözzük a videokazettákat, hanglemezeket, CD lemezeket, DVD lemezeket.

  1. Videó filmek lejátszása, DVD lejátszás helyben kérhető.
  1. A könyvtár rendezvényeit mindenki látogathatja.
  1. Fénymásolás. A díjakat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Tájékoztatás, információkérés folyamatosan kérhető ingyenesen.

IV.              A beiratkozás

  1. A beiratkozási díjat évenként a fenntartó határozza meg. A beiratkozási díj érvényes összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól, de regisztrálásra kerülnek.
  • 16 éven aluliak
  • 70 éven felüliek
  • munkanéküliek
  • diákigazolvánnyal rendelkezők
  • pedagógusok
  • mozgáskorlátozottak
  • csökkentlátók, hallássérültek
  1. A beiratkozáshoz személyi igazolvány, vagy útlevél, a kiskorúak részére jótállási nyilatkozat szükséges.
  1. A beiratkozáshoz kötelezően megadandó, valamint megadható személyes adatokat kell közölni és igazolni.
  1. Kötelező adatok: név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, személyi igazolvány szám vagy útlevélszám.
  1. Egyéb adatok: munkahely, foglalkozás
  1. A jótálló személynek a 19/a pontban felsorolt adatokat kell megadni és aláírásával hitelesíteni.
  1. A beiratkozásnál közölt adatokban bekövetkező változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
  1. A beiratkozáskor közölt személyes adatokat a könyvtár a személyi adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével, kizárólag könyvtári célra használja, azt másnak át nem ruházza, más számára az adatokhoz való hozzáférést nem teszi lehetővé.
  1. A beiratkozás az adott naptári évre szól, azt évente meg kell újítani.
  1. A beiratkozáskor (regisztrációkor) az olvasó olvasójegyet kap, amely az ő bizonylata, elvesztése esetén a pótlás térítés ellenében történik.

Dokumentumok visszahozása határidőn túl

  1. A kölcsönzött dokumentumokat minden esetben vissza kell hozni a könyvtárba.
  1. Ha az olvasó a kölcsönzött dokumentumot késve sem juttatja vissza, akkor a könyvtártól tájékoztató, felhívó, majd felszólító értesítést kap. Értesítés küldése esetén az értesítés postaköltsége minden esetben az olvasó terheli. Az az olvasó, aki csak a harmadik felszólításra hozza vissza a könyvet, késedelmi díjat fizet. A díj mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Amennyiben az olvasó a felszólításra sem reagál, akkor a könyvtár bírósági eljárást kezdeményez a dokumentum, illetve annak ellenértéke visszaszerzése céljából.

V.                 Rongálódás, elvesztés

  1. Ha a kölcsönzés időtartamában rongálódás érte a dokumentumot, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

VI.                Nyitva tartás

  1. Heti nyitva tartási órák száma : 23

Hétfő              13-17

Kedd               13-18

Szerda             13-18

Csütörtök         13-18

Péntek              szünnap

Szombat           13-17

VII.           Egyéb rendelkezések

  1. A könyvtár helyiségében nagyobb táskával, kabátban hosszabb ideig tartózkodni tilos.
  1. Mindenki köteles a könyvtárban úgy viselkedni, hogy mások könyvtári elfoglaltságát ne zavarja. Tilos a hangos beszéd, a másokat zavaró magatartás.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki a gyűjteményt szándékosan rongálja, egyes darabjait eltulajdonítja. Ellene – a károkozás mértékét figyelembe véve – a könyvtár hivatalos eljárást kezdeményezhet.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki mások könyvtárhasználati jogát súlyosan megsérti.
  1. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtári berendezéseket és a gyűjteményt óvni, rendeltetésszerűen használni.

                                                


VIII.        Záradékok

A szabályzatot kiadta:

                                                                       ……………………………………..

                                                                                            főigazgató

                                                                                         Cogito ÁMK

    

Salgótarján-Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14. 

A szabályzatot jóváhagyta a fenntartó Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány kuratóriuma.

                                                                            

                                                           ……………………………………………….

                                                           Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány

                                                                            kuratóriumának elnöke

Salgótarján, 2014. augusztus 28. 

 

 

1.sz. melléklet

 

Cogito ÁMK Petőfi Sándor

Művelődési Ház és Könyvtár

 

 

 

 

 

A somoskőújfalui könyvtár tárgyévi beiratkozási díjairól

és a térítéses szolgáltatásokról

(Érvényes a fenntartó újabb határozatáig)

  1. A tárgyévi beiratkozási díj 200,-Ft
  1. Térítéses szolgáltatások:

   

    Fénymásolás:          A/4-es lap egy oldal                              15,-Ft

                                    A/4-es lap  két oldal                          30,-Ft

    Elektronikus nyomtatás:    fekete-fehér   A/4                    15,-FT

                                               színes             A/4                  100,-Ft

  1. Késedelmi díj összege:

     III. visszakérő lap után                                                   postaköltség + 50,-Ft/dokumentum

  1. Olvasójegy pótlása                       10,-Ft

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

           

 

2.sz. melléklet

Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

Letéti könyvtára

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat

I.

  1. A Dr. Krepuska Géza Általános Iskola könyvtárának dokumentumai a települési könyvtár állományának részét képezik.
  1. Az általános iskola tanulói jótállási nyilatkozat kitöltése nélkül használhatják az iskolai könyvtárat.
  1. Az általános iskola minden dolgozója ingyenesen veheti igénybe mindkét könyvtár szolgáltatásait.
  1. Az általános iskola dolgozói kezdeményezhetik mindkét könyvtár Használati Szabályzatának módosítását.

II.

 

  1. Az iskola minden tanulója beiratkozás nélkül igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait:

           - látogatás

           - kölcsönzés

           - helyben használat

  1. A kölcsönözhető dokumentumok közül a tanulók egy alkalommal 2 db könyvet kölcsönözhetnek, két hétre.
  1. A tartós használatra kapott könyvek kölcsönzési ideje a tanév kezdetétől a tanév végéig tart.
  1. A pedagógusok a kölcsönzött könyveket a munkájukhoz szükséges ideig kölcsönözhetik, legtovább a tanév végéig.
  1. sz. melléklet
  1. A tanév végén kötelesek a gyerekek a kölcsönzött könyveket a könyvtárba visszahozni.

 

 

 

III.

 

  1. A könyvtár nyitva tartását a pedagógusok és a gyerekek igényeit figyelembe véve kell meghatározni.

IV.

 

  1. Ha a kölcsönzés ideje alatt a könyv megrongálódott, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

V.

 

  1. A könyvtárban minden tanuló köteles úgy viselkedni, hogy másokat ne zavarjon.
  1. Mindenki köteles a könyveket, a könyvtári dokumentumokat óvni, a berendezési tárgyakra, technikai eszközökre vigyázni.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

 

 

 

 

 

 

 

A házirend felülvizsgálata

 

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

Cogito Általános Művelődési Központ

 

 

 

 

HÁZIREND


 1. Bevezető rendelkezések

 

1.1.Az intézmény adatai

Intézmény neve: Cogito Általános Művelődési Központ

Székhelye: Salgótarján, Úttörők útja 6.

OM azonosítója: 200620

Intézményegységek:

  1. Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)
  2. Krepuska Géza Általános Iskola (3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)
  3. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

1.2. Jogszabályi háttér

A házirend kiadása kötelező minden köznevelési intézményben. Többcélú intézményben intézményegységenként külön kell házirendet készíteni.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdése alapján a Házirend határozza meg a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A Házirend a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § tartalmi szabályozása alapján készült.

1.3.A házirend elfogadása, felülvizsgálata

Nkt. 25.§ (4) szerint a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár számára könyvtárhasználati szabályzat készül az 1997. évi CXL. törvény 68. § alapján, mely egyúttal jelen házirend részét képezi.

1.4. Általános rendelkezések

Mivel a Cogito Általános Művelődési Központ többcélú intézmény, melynek intézményegységei alapfeladataikat tekintve és földrajzilag is elkülönülnek, ezért az iskolai és a közművelődési intézményegységekre külön intézményegységi házirend (könyvtárhasználati szabályzat) készül, melyek egymástól függetlenül módosíthatók. Az intézményegységek házirendjei az általános résszel együtt képezik az intézmény egységes házirendjét. Az intézményegységek házirendjének elkészítésénél a fent említett jogszabályok alapján kell eljárni.

 

1.5. Szervezeti hatály

Az intézményegységek házirendjének rendelkezései az adott intézményegységre érvényesek. Amennyiben azt a házirend elkészítésében elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni. 

1.6. Személyi hatály

A házirend előírásai kiterjednek valamennyi intézményegység tanulóira, az oktató-nevelő munkában résztvevő pedagógusokra, az oktatást segítő intézményi dolgozókra és a szülőkre (törvényes képviselőkre).

A házirend, valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége (Nkt. 46. § (1) bekezdése h) pontja).

 

1.7. Területi hatály

A házirend előírásai valamennyi intézményegység területén, a tanórai, tanulói és a tanórán kívüli foglalkozásokon érvényesek és számon kérhetők, továbbá hatályuk kiterjed a különböző közterületeken tanítási idő alatti közlekedésre, az intézményi keretekben történő gyermekétkeztetésre, valamint az intézmény területén és azon kívül szervezett iskolai rendezvényekre (színház, mozi, kiállítás, hangverseny, kirándulás, tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyek, stb).

 

1.8. Időbeni hatály, felülvizsgálat, módosítás

 

Az intézményegységek házirendje időbeni korlát nélkül érvényes a következők figyelembe vételével.

Az intézményegységek házirendjüket a nevelési év, tanév nyitóértekezletén felülvizsgálják, ha szükséges módosítják.

Amennyiben azt a házirend elkészítésében, elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések év közben is módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni.  A módosított szöveget minden tanulónak, óvoda esetén szülőnek át kell adni.

1.9. A házirend nyilvánossága

A házirendet az intézménybe való felvételkor minden tanuló és szülő megkapja nyomtatott formában, és elfogadja annak érvényességét.

A házirend és függelékei elhelyezésre kerülnek az intézmény könyvtárában, az intézményegységek hirdetőtábláján, ahol a tanulók, pedagógusok, szülők (törvényes képviselők) megtekinthetik.

A házirend egy példányát a diákönkormányzatnak, minden pedagógusnak, az iskolaszék vagy a szülői munkaközösség iskolai vezetőségének át kell adni.

A csoportvezető/osztályfőnök tanárok minden tanév elején az első tanítási nap első óráján és az első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről, válaszolnak a diákok és a szülők házirenddel kapcsolatos kérdéseire.

 

 

 

Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola

 

 (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


1.A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

2.     A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

3.     A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

4.     A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

5.     A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

Az alapfokú művészetoktatásban nem releváns

6.     A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

7.     A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

8.     A tanulók jutalmazásának elvei és formái

8.1.                      A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

8.2.                      A jutalmazás formái

Elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók egyéneknek és csoportoknak egyaránt:

– szaktanári,

– igazgatói,

– nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, magatartási és szorgalmi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyv és oklevél jutalomban részesülnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt, nyilvánosan vesznek át.

A Hibó-díjat a Művészeti Iskola legtehetségesebb tanulói díjat kaphatják. A díj odaítéléséről a díj alapítója az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján dönt. A díj odaítélése tanévtől független, éves kiadási kötelezettség nincs.

A jutalmazottak és az arra érdemes tanulók neve és fényképe az iskola dicsőségtábláján kerül kifüggesztésre.

Csoportos jutalmazási formák:

– jutalomkirándulás

– hozzájárulás kulturális programok látogatásához (színház, hangverseny, kiállítás, kirándulás stb.)

– oklevél

9.     A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

9.1.                     Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:

– szóbeli figyelmeztetés:               szaktanári

– írásbeli figyelmeztetés:               szaktanári

                                                      igazgatói

– intés:                                           szaktanári

                                                      igazgatói

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

9.2.                     Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

10.Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

11.Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

12.A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

A művészeti vizsga alapfokú évfolyamainak elvégzése után, a 6. évfolyam végén művészeti alapvizsga tehető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamon való továbbtanulásra jogosít.

A záróvizsga a továbbképző évfolyamok elvégzése után választható vizsga.

Az alap- és a záróvizsgát a tanév szorgalmi időszakának utolsó két hetében kell megszervezni.

A vizsgára a tanuló írásban jelentkezik az erre rendszeresített űrlapon, amelyet csoportvezetőjének/főtárgy tanárának ad le.

Az alap- és záróvizsgára a jelentkezési határidő a vizsga évének március 31. napja.

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

13.A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

14.A tanulói munkarend

A székhely épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 8 órától 19 óráig van nyitva. Az ettől való eltérést az igazgató engedélyezheti.

A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) az iskola nyitva tartása az épületben kifüggesztett rend szerint történik.

Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola az iskolába érkezéstől a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani, legkésőbb 19 óráig.

Az iskolába a tanulóknak az első tanítási óra előtt 5 perccel kell megérkezniük..

A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a csoportok illetve az egyéni tanulók órarendje alapján csoportonként kerül meghatározásra.

A tanulóknak az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. (Rossz idő esetén a nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, ill. a folyosón maradhatnak.)

A tanulók az óraközi szünetekben és a lyukas órákon az iskola épületeit és az iskolaudvart csak az ellenőrző könyvben rögzített szülői kérésre hagyhatják el. Egyéb esetekben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az igazgató helyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az igazgató jóváhagyásával tartható (szükség szerint az épület nyitásáért – zárásáért felelős személy jelenlétében).

A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel, azok működési rendje és szabályzata szerint használhatják.

14.1.                A tanórai és egyéb foglalkozások rendje

A feladatellátási helyek csengetési rendjét, a telephelyre történő beérkezés időpontját, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendjét, a tanulók tartózkodási helyét, a napközi (tanulószoba) sajátos szabályait a függelék tartalmazza.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A tanítási, illetve a napközi vagy a kollégium foglalkozási idejében csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A tanórai foglalkozásokon pontosan megjelenjen, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott tanórai foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. A tanár által megszabott rendben tudásáról számot adjon
  1. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását csak a feladatellátási helyek vezetője vagy helyettese engedélyezheti.
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!

14.2.                A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

15.Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

16.Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

17.Egyéb szabályozandó területek

17.1.                Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

17.2.                Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

 

18.A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

19.Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az intézményegységben diákönkormányzat nem működik, véleményezésre nem volt lehetőség.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       intézményegység vezető

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

(3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


 

  1. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

  1. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

  1. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

  1. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

  1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje
  1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

  1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

  1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
  • A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

  • A jutalmazás formái

A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve.

Év közbeni jutalmazási lehetőségek:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

Év végi jutalmazási lehetőségek:

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

- oklevél,

- jutalomkönyv.

Tanulóknak adható kitüntetések, jutalmak:

  1. évfolyam elvégzése után: az Évfolyam Legjobb Tanulója.
  2. évfolyam elvégzése után: dr. Krepuska Géza Díj a kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért jár.
  1. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
  • Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A fegyelmező intézkedés fokozatai:

- osztályfőnöki figyelmeztetés szóban (ellenőrzőbe beírandó)

- osztályfőnöki figyelmeztetés írásban

- osztályfőnöki intő

- osztályfőnöki megrovás

- igazgatói figyelmeztetés

- igazgatói intő

- nevelőtestületi fegyelmi eljárás

A fegyelmező intézkedéseket ellenőrző útján a szülővel is közölni kell (a szóbeli figyelmeztetést is).

Fegyelmi eljárást súlyos fegyelmi vétség esetén kell kezdeményezni.

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

  • Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

  • Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

  • Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

A helyi tanterv része.

  • A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

  • A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

  • A tanulói munkarend
  • A tanórák rendje

Az iskola nyitva tartása

- A szorgalmi időszakban minden nap 7.00- 17.00 óra között

- A szünidőben ügyeleti nyitva tartás működik, melynek idejéről az intézményegység vezető dönt.

1.2. A csengetés és az ebédeltetés rendje:

  1. óra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. óra 9.05 – 9.50                          
  3. óra 10.00 – 10.45

 

                                                 

  1. óra 10.55 – 11.40              .
  2. óra 11.50 – 12. 35
  3. óra 12.45 – 13.30
  4. óra 13.35 – 14.20

Az 1-2. osztály iskolaotthonos csengetési rendje:

  1. tanóra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. tanóra 9.05 – 9.50                          
  3. tanóra 10.00 – 10.45
  4. tanóra 10.55 – 11.40              .
  5. ebédidő 12.00 – 12. 45
  6. tanóra 13.30 – 14.15
  7. tanóra 14.45 – 15.30
  8. uzsonna 15.30 – 16.00

Az osztályok a számukra kijelölt időpontban ebédeljenek.

A tízóraizás az osztálytermekben, a napközisek részére pedig az ebédlőben történik.

Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes pedagógusok felügyelik.

A tanulók a kifüggesztett időpontban fizessék ki minden hónapban az ebédjüket.

Minden nap reggel 8 óráig lehet lemondani a másnapi ebédet. A lemondott ebéd összegét a következő hónapban jóváírják.

A tanuló az órarend szerinti első órája előtt minimum 10 perccel tartózkodjon a számára kijelölt terem előtt a nevelő megérkezéséig. Vásárlás céljából a tanulók nem hagyhatják el az iskola épületét, a reggelit vagy ebédet hozzák magukkal.

A tanítási órák alatt (osztályteremben és azon kívül) a tanítást semmilyen módon sem szabad zavarni.

Az óraközi szünetet a tanulók számára biztosítani kell.

Az óraközi tízperces szüneteket a tanulók a folyosón, a nagyszüneteket a tízóraizás után az udvaron töltik (megfelelő időjárás esetén). Ez idő alatt a tantermekben csak a hetesek tartózkodhatnak.

Egy-egy osztály (csoport) megbízott felelőse a hetes.

- Egy osztályban mindig 2 hetes van. Ha mindkettő hiányzik, a névsorban a következő köteles a hetesi teendőket ellátni.

- Csoportbontás esetén a hetesi teendők ellátása a szaktanárral egyeztetett módon történik.

A hetes feladatai:

- tanítási óra előtt vegye számba a hiányzókat és jelentse az órát tartó tanárnak, gondoskodjon krétáról,

- a szünetekben küldje ki a tanulókat a tanteremből,

- az órák végén gondoskodjon a terem szellőztetéséről, a tábla tisztaságáról,

- gondoskodjon a tanterem rendjéről,

- ha becsengetés után 5 perccel a tanár nem ment be az osztályukba, jelentse ezt a nevelői irodában.

A tanulók a tanítási órán, más foglalkozáson, rendezvényeken, ünnepélyeken pontosan, megfelelő időben és módon jelenjenek meg. (Egyenruhában v. az alkalomnak megfelelő öltözetben; egyenruha: lányoknak sötétkék v. fekete szoknya, fehér blúz; a fiúknak sötét nadrág, fehér ing.) A tanuló részt vesz a tanítási órák, rendezvények és iskolán kívüli programok előkészítésében az osztályfőnök útmutatása szerint. A csoportot csak az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el.

A tanulók az ellenőrző könyvet a tanév végéig őrizzék meg, és azt mindennap hozzák magukkal az iskolába. Az iskola a szülőkkel írásban az ellenőrző könyv útján tartja a kapcsolatot. A kapott érdemjegyek ellenőrző könyvbe való beírása a szaktanárok kötelessége, a bejegyzéseket a szülők írják alá. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrizze, hogy a kapott érdemjegyek bekerültek-e az ellenőrzőbe, és azt aláírásával lássa el.

A tanulók orvosi vizsgálatra lehetőség szerint tanítási órán kívül menjenek el. A rosszullétet, balesetet azonnal jelentsék a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, illetve a nevelői irodában lévő pedagógusnak. Mindenfajta iskolai mulasztást és késést igazoljanak az ellenőrző könyv útján az iskolába érkezésük utáni három munkanapon belül. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.  Az óráról való késés fegyelmező intézkedést von maga után. 2 óráról való késés 1 óra igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Egy-egy tanítási óráról (v. más foglalkozásról) a szaktanár, több óráról, egy-két tanítási napról az osztályfőnök, 3 vagy több napról az igazgató adhat távolmaradási engedélyt a tanulóknak a szülő előzetes írásbeli kérelmére. Indokolt esetben a szülő 3 napot igazolhat a tanév során. Ha a tanulónak a hiányzása meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanulónak több az igazolatlan mulasztása mint az igazolt, és az iskola felhívta a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, nyelvvizsgára és nyílt napokra (8. osztály) hiányzási kedvezmények kaphatók.

Egy napon csak 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat időpontját a tanár a dolgozat írása előtti órán egyeztesse az osztállyal. A dolgozatokat a tanár 10 munkanapon belül javítsa és adja ki.

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő. A tanuló kérésére tanulói jogviszonya megszűnésekor kapja meg a létrehozott dolgot abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

  • Az egyéb foglalkozások rendje

A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A napközi vagy egyéb foglalkozás idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!
  • A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

  • Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

  • Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

  • Egyéb szabályozandó területek

 

  • A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült. Ha az iskola a tanulónál észleli a betegség tüneteit vagy tudomást szerez a balesetről, telefonon értesíti a szülőt ill. gondoskodik a tanuló szükség szerinti elkülönítéséről és orvosi ellátásáról.

Az iskola biztosítja a tanulóknak a törvényben előírt orvosi szűrővizsgálatokat (gyermekorvosi, fogorvosi), melynek időpontját az osztályfőnök közli. A további orvosi ellátásról a szülőnek kell gondoskodni.

Tanulóink ügyeljenek a külső és belső lépcsők balesetmentes használatára.

A veszélyhelyzetről (tűz, csőtörés, stb.) azonnal értesítsék a pedagógusokat vagy iskola bármely dolgozóját, bombariadó esetén pedig a pedagógusok vezetésével azonnal el kell hagyniuk az épületet a kiürítés rendjének megfelelően.

Az épület elhagyására vonatkozó kiürítési tervet az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti, és évente egy alkalommal tűzriadó keretében a gyakorlatban is kipróbáljuk.

A baleseti forrást (pl. törött villanykapcsoló, konnektor, törött, hasadt asztal, szekrény, üveg, csúszós út, lépcső, stb.) a tanulók jelezzék az osztályfőnöknek, szaktanárnak vagy az iskola vezetőségének.

Iskolánkban különösen nagy az emeletről, illetve a korlátról való leesés veszélye, valamint veszélyes terület a salakos pálya melletti betonlelátó, ezért nagyon elővigyázatosnak kell lenni. (A tanulók ne üljenek rá, ne lökdösődjenek a közelében, ne hajoljanak át rajta, stb.)

A testnevelésórákon használt eszközök is balesetet okozhatnak. A tanulók azonnal jelezzék a testnevelő tanároknak, ha bármit veszélyesnek, hibásnak találnak. Tanítási idő alatt az iskola tornatermében csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornaterembe bemenni tilos!

A termekben lévő mindenféle elektromos berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők.

Tűzveszélyes anyagot, sérülést okozó veszélyes tárgyakat tilos az iskolába ill. az iskola által szervezett külső programokra vinni.

A tanuló minden tanévben tanulóbiztosítást köthet az iskolában, meghatározott feltételek szerint.

A tanuló kötelessége, hogy az iskola területén, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, tanulmányi kirándulásokon ne dohányozzon, szeszesitalt és kábító hatású szereket ne fogyasszon és ne árusítson. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről kimondja, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben. A dohányzási törvényt megsértő 14. életévét betöltött tanulóval szemben külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

  • A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések

A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában. Ha a tanuló a nevelési - oktatási intézménynek kárt okoz, a hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható. A kártérítés mértékére az Nkt. 58-59.§-a az irányadó.

Értékes órát, ékszereket, tárgyakat, mobiltelefont, stb. a tanulók lehetőleg ne hozzanak magukkal, mert azokért nem tudunk felelősséget vállalni. A tanórán, a tanítás ideje alatt a tanórán kívüli foglalkozásokon és az ünnepségeken az épületben a mobiltelefont ki kell kapcsolni.

A tanulók kabátjukat és felszerelésüket a kijelölt helyen helyezzék el.

Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői irodában kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.

A tanulók által az iskolába behozott, de a tanításhoz nem szükséges tárgyak elvehetők, a tanítási nap végén a tanulónak, nagyobb érték esetén a szülőnek vissza kell adni, kivéve a jogszabályban tiltott eszközöket. A tanulók nem tarthatnak maguknál tűz gyújtására alkalmas eszközöket, valamint fegyvert.

  • Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

  • Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

  • A diákproblémák feltárásának, kezelésének iskolai módszerei

 

A tanulónak joga, hogy jogainak megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson.

Jogorvoslati és problémakezelési lehetőségek

Tantárgyi probléma esetén a tanuló fordulhat szaktanárához.

Bármely kérdés megoldásában a tanuló kérheti osztályfőnöke segítségét.

Felmerülő problémáját megbeszélheti az iskola gyermekvédelmi felelősével.

Igénybe veheti a DÖK érdekvédelmi szolgáltatását. Ezek időpontját a DÖK munkaterv tartalmazza.

Indokolt esetben megkeresheti az iskola igazgatóját.

A szülők a gyermeküket érintő kérdésekben élhetnek a fent felsorolt lehetőségekkel, ill. részt vehetnek a szülői fogadóórán. Több tanulót vagy az egész tanuló csoportot érintő kérdésekben a szülők megbízott képviselőik útján jelezhetik gondjaikat az iskola igazgatójának.

  • Értelmező rendelkezések

Intézményünkben a tanulók kétharmados többsége minősül a tanulók nagyobb közösségének.

 

  • A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

 

  • Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az iskolai diákönkormányzat a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                       ……………………………………..

                                                                            a diákönkormányzat képviseletében

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 28.

 ……..……………………………………

                                                                                           intézményegység vezető

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

(3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat


Az 1997. évi CXL. törvény 68.§, a pontban foglaltak alapján a Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzatát az alábbiakban határozzuk meg.

 

I.                   Használati jog

  1. A somoskőújfalui könyvtár iskolai könyvtári feladatokat is ellátó települési közkönyvtár, a Cogito Általános Művelődési Központ Intézményegysége.

Az iskolában elhelyezett letéti könyvtár használati szabályzatát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

  1. A könyvtár használatának joga minden magyar és nem magyar állampolgárt korlátozás és megkülönböztetés nélkül megillet.
  1. A könyvtár használata tekintetében a könyvtárhasználati szabályzat előírásait

kell figyelembe venni.

  1. A Könyvtárhasználati Szabályzat módosítását minden magyar állampolgár kezdeményezheti. A módosítási javaslatot a Cogito ÁMK vezetőjének kell eljuttatni.

II.                A könyvtár szolgáltatásai

  1. A könyvtárban megkülönböztetünk beiratkozáshoz kötött és beiratkozáshoz nem kötött szolgáltatásokat.
  1. Beiratkozás nélkül igénybe vehető szolgáltatások:

Könyvtárlátogatás. A könyvtár megtekintése

Állományfeltáró eszközök használata

Könyvtári dokumentumok helyben használata

Információkérés, (tájékoztatás) a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól

Folyóirat olvasása

Részvétel könyvtári rendezvényeken, gyermekfoglalkozásokon

Fénymásolás térítés ellenében

  1. Beiratkozással igénybe vehető szolgáltatások. Ezek egy része ingyenes, további része térítés ellenében illeti meg a beiratkozott olvasót.

Ingyenes szolgáltatásaink:

  • Dokumentumok kölcsönzése
  • A könyvtár dokumentumainak helyben használata
  • Tájékoztatás, információ kérése
  • Számítástechnikai eszközök használata
  • Internet használat
  1. Térítéses szolgáltatásaink a beiratkozott olvasók számára
  • Fénymásolás
  • Elektronikus nyomtatás
  1. Szolgáltatásaink intézmények számára:

Csoportos látogatások, könyvtári foglalkozások.

  1. Szolgáltatásaink közösségek számára:

Szabadidős programok

  • könyvtári foglalkozások
  • művelődési, kulturális rendezvények szervezése. Szükség esetén rendezvényekre- előzetes értesítés mellett - térítés szedhető.
  • Helyi, közösségi, művelődési, kulturális rendezvények megtartására - más, erre alkalmas terem hiánya miatt - a könyvtár helyisége ingyenesen igénybe vehető.
  • Politikai v. politikai jellegű rendezvények megtartására a könyvtár helyisége nem adható bérbe.

III.             A szolgáltatások igénybevételének feltételei

  1. A kölcsönzés
  1. a) Könyvek

A könyvek általában kölcsönözhetők. A csak helyben használható könyveket, színcsíkkal megjelölve, elkülönítve tartjuk.

A szabadon kölcsönözhető könyvek kölcsönzési ideje 4 hét. Egy alkalommal 5 kötet könyv lehet az olvasónál.

Kérésre – a könyvtáros engedélyével - a nem kölcsönözhető könyvek közül 1 db rövid határidőre elvihető.

  1. b) Egyéb dokumentumok

Állományvédelmi szempontok és a gyakori helybenhasználat igénye miatt nem kölcsönözzük a videokazettákat, hanglemezeket, CD lemezeket, DVD lemezeket.

  1. Videó filmek lejátszása, DVD lejátszás helyben kérhető.
  1. A könyvtár rendezvényeit mindenki látogathatja.
  1. Fénymásolás. A díjakat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Tájékoztatás, információkérés folyamatosan kérhető ingyenesen.

IV.              A beiratkozás

  1. A beiratkozási díjat évenként a fenntartó határozza meg. A beiratkozási díj érvényes összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól, de regisztrálásra kerülnek.
  • 16 éven aluliak
  • 70 éven felüliek
  • munkanéküliek
  • diákigazolvánnyal rendelkezők
  • pedagógusok
  • mozgáskorlátozottak
  • csökkentlátók, hallássérültek
  1. A beiratkozáshoz személyi igazolvány, vagy útlevél, a kiskorúak részére jótállási nyilatkozat szükséges.
  1. A beiratkozáshoz kötelezően megadandó, valamint megadható személyes adatokat kell közölni és igazolni.
  1. Kötelező adatok: név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, személyi igazolvány szám vagy útlevélszám.
  1. Egyéb adatok: munkahely, foglalkozás
  1. A jótálló személynek a 19/a pontban felsorolt adatokat kell megadni és aláírásával hitelesíteni.
  1. A beiratkozásnál közölt adatokban bekövetkező változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
  1. A beiratkozáskor közölt személyes adatokat a könyvtár a személyi adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével, kizárólag könyvtári célra használja, azt másnak át nem ruházza, más számára az adatokhoz való hozzáférést nem teszi lehetővé.
  1. A beiratkozás az adott naptári évre szól, azt évente meg kell újítani.
  1. A beiratkozáskor (regisztrációkor) az olvasó olvasójegyet kap, amely az ő bizonylata, elvesztése esetén a pótlás térítés ellenében történik.

Dokumentumok visszahozása határidőn túl

  1. A kölcsönzött dokumentumokat minden esetben vissza kell hozni a könyvtárba.
  1. Ha az olvasó a kölcsönzött dokumentumot késve sem juttatja vissza, akkor a könyvtártól tájékoztató, felhívó, majd felszólító értesítést kap. Értesítés küldése esetén az értesítés postaköltsége minden esetben az olvasó terheli. Az az olvasó, aki csak a harmadik felszólításra hozza vissza a könyvet, késedelmi díjat fizet. A díj mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Amennyiben az olvasó a felszólításra sem reagál, akkor a könyvtár bírósági eljárást kezdeményez a dokumentum, illetve annak ellenértéke visszaszerzése céljából.

V.                 Rongálódás, elvesztés

  1. Ha a kölcsönzés időtartamában rongálódás érte a dokumentumot, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

VI.                Nyitva tartás

  1. Heti nyitva tartási órák száma : 23

Hétfő              13-17

Kedd               13-18

Szerda             13-18

Csütörtök         13-18

Péntek              szünnap

Szombat           13-17

VII.           Egyéb rendelkezések

  1. A könyvtár helyiségében nagyobb táskával, kabátban hosszabb ideig tartózkodni tilos.
  1. Mindenki köteles a könyvtárban úgy viselkedni, hogy mások könyvtári elfoglaltságát ne zavarja. Tilos a hangos beszéd, a másokat zavaró magatartás.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki a gyűjteményt szándékosan rongálja, egyes darabjait eltulajdonítja. Ellene – a károkozás mértékét figyelembe véve – a könyvtár hivatalos eljárást kezdeményezhet.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki mások könyvtárhasználati jogát súlyosan megsérti.
  1. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtári berendezéseket és a gyűjteményt óvni, rendeltetésszerűen használni.

                                                


VIII.        Záradékok

A szabályzatot kiadta:

                                                                       ……………………………………..

                                                                                            főigazgató

                                                                                         Cogito ÁMK

    

Salgótarján-Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14. 

A szabályzatot jóváhagyta a fenntartó Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány kuratóriuma.

                                                                            

                                                           ……………………………………………….

                                                           Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány

                                                                            kuratóriumának elnöke

Salgótarján, 2014. augusztus 28. 

 

 

1.sz. melléklet

 

Cogito ÁMK Petőfi Sándor

Művelődési Ház és Könyvtár

 

 

 

 

 

A somoskőújfalui könyvtár tárgyévi beiratkozási díjairól

és a térítéses szolgáltatásokról

(Érvényes a fenntartó újabb határozatáig)

  1. A tárgyévi beiratkozási díj 200,-Ft
  1. Térítéses szolgáltatások:

   

    Fénymásolás:          A/4-es lap egy oldal                              15,-Ft

                                    A/4-es lap  két oldal                          30,-Ft

    Elektronikus nyomtatás:    fekete-fehér   A/4                    15,-FT

                                               színes             A/4                  100,-Ft

  1. Késedelmi díj összege:

     III. visszakérő lap után                                                   postaköltség + 50,-Ft/dokumentum

  1. Olvasójegy pótlása                       10,-Ft

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

           

 

2.sz. melléklet

Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

Letéti könyvtára

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat

I.

  1. A Dr. Krepuska Géza Általános Iskola könyvtárának dokumentumai a települési könyvtár állományának részét képezik.
  1. Az általános iskola tanulói jótállási nyilatkozat kitöltése nélkül használhatják az iskolai könyvtárat.
  1. Az általános iskola minden dolgozója ingyenesen veheti igénybe mindkét könyvtár szolgáltatásait.
  1. Az általános iskola dolgozói kezdeményezhetik mindkét könyvtár Használati Szabályzatának módosítását.

II.

 

  1. Az iskola minden tanulója beiratkozás nélkül igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait:

           - látogatás

           - kölcsönzés

           - helyben használat

  1. A kölcsönözhető dokumentumok közül a tanulók egy alkalommal 2 db könyvet kölcsönözhetnek, két hétre.
  1. A tartós használatra kapott könyvek kölcsönzési ideje a tanév kezdetétől a tanév végéig tart.
  1. A pedagógusok a kölcsönzött könyveket a munkájukhoz szükséges ideig kölcsönözhetik, legtovább a tanév végéig.
  1. sz. melléklet
  1. A tanév végén kötelesek a gyerekek a kölcsönzött könyveket a könyvtárba visszahozni.

 

 

 

III.

 

  1. A könyvtár nyitva tartását a pedagógusok és a gyerekek igényeit figyelembe véve kell meghatározni.

IV.

 

  1. Ha a kölcsönzés ideje alatt a könyv megrongálódott, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

V.

 

  1. A könyvtárban minden tanuló köteles úgy viselkedni, hogy másokat ne zavarjon.
  1. Mindenki köteles a könyveket, a könyvtári dokumentumokat óvni, a berendezési tárgyakra, technikai eszközökre vigyázni.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

 

 

 

 

 

 

 

A házirend felülvizsgálata

 

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

Cogito Általános Művelődési Központ

 

 

 

 

HÁZIREND


 1. Bevezető rendelkezések

 

1.1.Az intézmény adatai

Intézmény neve: Cogito Általános Művelődési Központ

Székhelye: Salgótarján, Úttörők útja 6.

OM azonosítója: 200620

Intézményegységek:

  1. Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)
  2. Krepuska Géza Általános Iskola (3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)
  3. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

1.2. Jogszabályi háttér

A házirend kiadása kötelező minden köznevelési intézményben. Többcélú intézményben intézményegységenként külön kell házirendet készíteni.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdése alapján a Házirend határozza meg a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A Házirend a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § tartalmi szabályozása alapján készült.

1.3.A házirend elfogadása, felülvizsgálata

Nkt. 25.§ (4) szerint a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár számára könyvtárhasználati szabályzat készül az 1997. évi CXL. törvény 68. § alapján, mely egyúttal jelen házirend részét képezi.

1.4. Általános rendelkezések

Mivel a Cogito Általános Művelődési Központ többcélú intézmény, melynek intézményegységei alapfeladataikat tekintve és földrajzilag is elkülönülnek, ezért az iskolai és a közművelődési intézményegységekre külön intézményegységi házirend (könyvtárhasználati szabályzat) készül, melyek egymástól függetlenül módosíthatók. Az intézményegységek házirendjei az általános résszel együtt képezik az intézmény egységes házirendjét. Az intézményegységek házirendjének elkészítésénél a fent említett jogszabályok alapján kell eljárni.

 

1.5. Szervezeti hatály

Az intézményegységek házirendjének rendelkezései az adott intézményegységre érvényesek. Amennyiben azt a házirend elkészítésében elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni. 

1.6. Személyi hatály

A házirend előírásai kiterjednek valamennyi intézményegység tanulóira, az oktató-nevelő munkában résztvevő pedagógusokra, az oktatást segítő intézményi dolgozókra és a szülőkre (törvényes képviselőkre).

A házirend, valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége (Nkt. 46. § (1) bekezdése h) pontja).

 

1.7. Területi hatály

A házirend előírásai valamennyi intézményegység területén, a tanórai, tanulói és a tanórán kívüli foglalkozásokon érvényesek és számon kérhetők, továbbá hatályuk kiterjed a különböző közterületeken tanítási idő alatti közlekedésre, az intézményi keretekben történő gyermekétkeztetésre, valamint az intézmény területén és azon kívül szervezett iskolai rendezvényekre (színház, mozi, kiállítás, hangverseny, kirándulás, tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyek, stb).

 

1.8. Időbeni hatály, felülvizsgálat, módosítás

 

Az intézményegységek házirendje időbeni korlát nélkül érvényes a következők figyelembe vételével.

Az intézményegységek házirendjüket a nevelési év, tanév nyitóértekezletén felülvizsgálják, ha szükséges módosítják.

Amennyiben azt a házirend elkészítésében, elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések év közben is módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni.  A módosított szöveget minden tanulónak, óvoda esetén szülőnek át kell adni.

1.9. A házirend nyilvánossága

A házirendet az intézménybe való felvételkor minden tanuló és szülő megkapja nyomtatott formában, és elfogadja annak érvényességét.

A házirend és függelékei elhelyezésre kerülnek az intézmény könyvtárában, az intézményegységek hirdetőtábláján, ahol a tanulók, pedagógusok, szülők (törvényes képviselők) megtekinthetik.

A házirend egy példányát a diákönkormányzatnak, minden pedagógusnak, az iskolaszék vagy a szülői munkaközösség iskolai vezetőségének át kell adni.

A csoportvezető/osztályfőnök tanárok minden tanév elején az első tanítási nap első óráján és az első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről, válaszolnak a diákok és a szülők házirenddel kapcsolatos kérdéseire.

 

 

 

Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola

 

 (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


1.A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

2.     A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

3.     A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

4.     A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

5.     A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

Az alapfokú művészetoktatásban nem releváns

6.     A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

7.     A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

8.     A tanulók jutalmazásának elvei és formái

8.1.                      A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

8.2.                      A jutalmazás formái

Elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók egyéneknek és csoportoknak egyaránt:

– szaktanári,

– igazgatói,

– nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, magatartási és szorgalmi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyv és oklevél jutalomban részesülnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt, nyilvánosan vesznek át.

A Hibó-díjat a Művészeti Iskola legtehetségesebb tanulói díjat kaphatják. A díj odaítéléséről a díj alapítója az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján dönt. A díj odaítélése tanévtől független, éves kiadási kötelezettség nincs.

A jutalmazottak és az arra érdemes tanulók neve és fényképe az iskola dicsőségtábláján kerül kifüggesztésre.

Csoportos jutalmazási formák:

– jutalomkirándulás

– hozzájárulás kulturális programok látogatásához (színház, hangverseny, kiállítás, kirándulás stb.)

– oklevél

9.     A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

9.1.                     Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:

– szóbeli figyelmeztetés:               szaktanári

– írásbeli figyelmeztetés:               szaktanári

                                                      igazgatói

– intés:                                           szaktanári

                                                      igazgatói

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

9.2.                     Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

10.Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

11.Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

12.A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

A művészeti vizsga alapfokú évfolyamainak elvégzése után, a 6. évfolyam végén művészeti alapvizsga tehető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamon való továbbtanulásra jogosít.

A záróvizsga a továbbképző évfolyamok elvégzése után választható vizsga.

Az alap- és a záróvizsgát a tanév szorgalmi időszakának utolsó két hetében kell megszervezni.

A vizsgára a tanuló írásban jelentkezik az erre rendszeresített űrlapon, amelyet csoportvezetőjének/főtárgy tanárának ad le.

Az alap- és záróvizsgára a jelentkezési határidő a vizsga évének március 31. napja.

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

13.A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

14.A tanulói munkarend

A székhely épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 8 órától 19 óráig van nyitva. Az ettől való eltérést az igazgató engedélyezheti.

A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) az iskola nyitva tartása az épületben kifüggesztett rend szerint történik.

Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola az iskolába érkezéstől a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani, legkésőbb 19 óráig.

Az iskolába a tanulóknak az első tanítási óra előtt 5 perccel kell megérkezniük..

A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a csoportok illetve az egyéni tanulók órarendje alapján csoportonként kerül meghatározásra.

A tanulóknak az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. (Rossz idő esetén a nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, ill. a folyosón maradhatnak.)

A tanulók az óraközi szünetekben és a lyukas órákon az iskola épületeit és az iskolaudvart csak az ellenőrző könyvben rögzített szülői kérésre hagyhatják el. Egyéb esetekben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az igazgató helyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az igazgató jóváhagyásával tartható (szükség szerint az épület nyitásáért – zárásáért felelős személy jelenlétében).

A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel, azok működési rendje és szabályzata szerint használhatják.

14.1.                A tanórai és egyéb foglalkozások rendje

A feladatellátási helyek csengetési rendjét, a telephelyre történő beérkezés időpontját, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendjét, a tanulók tartózkodási helyét, a napközi (tanulószoba) sajátos szabályait a függelék tartalmazza.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A tanítási, illetve a napközi vagy a kollégium foglalkozási idejében csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A tanórai foglalkozásokon pontosan megjelenjen, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott tanórai foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. A tanár által megszabott rendben tudásáról számot adjon
  1. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását csak a feladatellátási helyek vezetője vagy helyettese engedélyezheti.
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!

14.2.                A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

15.Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

16.Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

17.Egyéb szabályozandó területek

17.1.                Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

17.2.                Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

 

18.A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

19.Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az intézményegységben diákönkormányzat nem működik, véleményezésre nem volt lehetőség.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       intézményegység vezető

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

(3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


 

  1. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

  1. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

  1. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

  1. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

  1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje
  1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

  1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

  1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
  • A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

  • A jutalmazás formái

A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve.

Év közbeni jutalmazási lehetőségek:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

Év végi jutalmazási lehetőségek:

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

- oklevél,

- jutalomkönyv.

Tanulóknak adható kitüntetések, jutalmak:

  1. évfolyam elvégzése után: az Évfolyam Legjobb Tanulója.
  2. évfolyam elvégzése után: dr. Krepuska Géza Díj a kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért jár.
  1. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
  • Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A fegyelmező intézkedés fokozatai:

- osztályfőnöki figyelmeztetés szóban (ellenőrzőbe beírandó)

- osztályfőnöki figyelmeztetés írásban

- osztályfőnöki intő

- osztályfőnöki megrovás

- igazgatói figyelmeztetés

- igazgatói intő

- nevelőtestületi fegyelmi eljárás

A fegyelmező intézkedéseket ellenőrző útján a szülővel is közölni kell (a szóbeli figyelmeztetést is).

Fegyelmi eljárást súlyos fegyelmi vétség esetén kell kezdeményezni.

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

  • Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

  • Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

  • Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

A helyi tanterv része.

  • A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

  • A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

  • A tanulói munkarend
  • A tanórák rendje

Az iskola nyitva tartása

- A szorgalmi időszakban minden nap 7.00- 17.00 óra között

- A szünidőben ügyeleti nyitva tartás működik, melynek idejéről az intézményegység vezető dönt.

1.2. A csengetés és az ebédeltetés rendje:

  1. óra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. óra 9.05 – 9.50                          
  3. óra 10.00 – 10.45

 

                                                 

  1. óra 10.55 – 11.40              .
  2. óra 11.50 – 12. 35
  3. óra 12.45 – 13.30
  4. óra 13.35 – 14.20

Az 1-2. osztály iskolaotthonos csengetési rendje:

  1. tanóra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. tanóra 9.05 – 9.50                          
  3. tanóra 10.00 – 10.45
  4. tanóra 10.55 – 11.40              .
  5. ebédidő 12.00 – 12. 45
  6. tanóra 13.30 – 14.15
  7. tanóra 14.45 – 15.30
  8. uzsonna 15.30 – 16.00

Az osztályok a számukra kijelölt időpontban ebédeljenek.

A tízóraizás az osztálytermekben, a napközisek részére pedig az ebédlőben történik.

Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes pedagógusok felügyelik.

A tanulók a kifüggesztett időpontban fizessék ki minden hónapban az ebédjüket.

Minden nap reggel 8 óráig lehet lemondani a másnapi ebédet. A lemondott ebéd összegét a következő hónapban jóváírják.

A tanuló az órarend szerinti első órája előtt minimum 10 perccel tartózkodjon a számára kijelölt terem előtt a nevelő megérkezéséig. Vásárlás céljából a tanulók nem hagyhatják el az iskola épületét, a reggelit vagy ebédet hozzák magukkal.

A tanítási órák alatt (osztályteremben és azon kívül) a tanítást semmilyen módon sem szabad zavarni.

Az óraközi szünetet a tanulók számára biztosítani kell.

Az óraközi tízperces szüneteket a tanulók a folyosón, a nagyszüneteket a tízóraizás után az udvaron töltik (megfelelő időjárás esetén). Ez idő alatt a tantermekben csak a hetesek tartózkodhatnak.

Egy-egy osztály (csoport) megbízott felelőse a hetes.

- Egy osztályban mindig 2 hetes van. Ha mindkettő hiányzik, a névsorban a következő köteles a hetesi teendőket ellátni.

- Csoportbontás esetén a hetesi teendők ellátása a szaktanárral egyeztetett módon történik.

A hetes feladatai:

- tanítási óra előtt vegye számba a hiányzókat és jelentse az órát tartó tanárnak, gondoskodjon krétáról,

- a szünetekben küldje ki a tanulókat a tanteremből,

- az órák végén gondoskodjon a terem szellőztetéséről, a tábla tisztaságáról,

- gondoskodjon a tanterem rendjéről,

- ha becsengetés után 5 perccel a tanár nem ment be az osztályukba, jelentse ezt a nevelői irodában.

A tanulók a tanítási órán, más foglalkozáson, rendezvényeken, ünnepélyeken pontosan, megfelelő időben és módon jelenjenek meg. (Egyenruhában v. az alkalomnak megfelelő öltözetben; egyenruha: lányoknak sötétkék v. fekete szoknya, fehér blúz; a fiúknak sötét nadrág, fehér ing.) A tanuló részt vesz a tanítási órák, rendezvények és iskolán kívüli programok előkészítésében az osztályfőnök útmutatása szerint. A csoportot csak az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el.

A tanulók az ellenőrző könyvet a tanév végéig őrizzék meg, és azt mindennap hozzák magukkal az iskolába. Az iskola a szülőkkel írásban az ellenőrző könyv útján tartja a kapcsolatot. A kapott érdemjegyek ellenőrző könyvbe való beírása a szaktanárok kötelessége, a bejegyzéseket a szülők írják alá. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrizze, hogy a kapott érdemjegyek bekerültek-e az ellenőrzőbe, és azt aláírásával lássa el.

A tanulók orvosi vizsgálatra lehetőség szerint tanítási órán kívül menjenek el. A rosszullétet, balesetet azonnal jelentsék a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, illetve a nevelői irodában lévő pedagógusnak. Mindenfajta iskolai mulasztást és késést igazoljanak az ellenőrző könyv útján az iskolába érkezésük utáni három munkanapon belül. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.  Az óráról való késés fegyelmező intézkedést von maga után. 2 óráról való késés 1 óra igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Egy-egy tanítási óráról (v. más foglalkozásról) a szaktanár, több óráról, egy-két tanítási napról az osztályfőnök, 3 vagy több napról az igazgató adhat távolmaradási engedélyt a tanulóknak a szülő előzetes írásbeli kérelmére. Indokolt esetben a szülő 3 napot igazolhat a tanév során. Ha a tanulónak a hiányzása meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanulónak több az igazolatlan mulasztása mint az igazolt, és az iskola felhívta a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, nyelvvizsgára és nyílt napokra (8. osztály) hiányzási kedvezmények kaphatók.

Egy napon csak 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat időpontját a tanár a dolgozat írása előtti órán egyeztesse az osztállyal. A dolgozatokat a tanár 10 munkanapon belül javítsa és adja ki.

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő. A tanuló kérésére tanulói jogviszonya megszűnésekor kapja meg a létrehozott dolgot abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

  • Az egyéb foglalkozások rendje

A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A napközi vagy egyéb foglalkozás idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!
  • A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

  • Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

  • Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

  • Egyéb szabályozandó területek

 

  • A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült. Ha az iskola a tanulónál észleli a betegség tüneteit vagy tudomást szerez a balesetről, telefonon értesíti a szülőt ill. gondoskodik a tanuló szükség szerinti elkülönítéséről és orvosi ellátásáról.

Az iskola biztosítja a tanulóknak a törvényben előírt orvosi szűrővizsgálatokat (gyermekorvosi, fogorvosi), melynek időpontját az osztályfőnök közli. A további orvosi ellátásról a szülőnek kell gondoskodni.

Tanulóink ügyeljenek a külső és belső lépcsők balesetmentes használatára.

A veszélyhelyzetről (tűz, csőtörés, stb.) azonnal értesítsék a pedagógusokat vagy iskola bármely dolgozóját, bombariadó esetén pedig a pedagógusok vezetésével azonnal el kell hagyniuk az épületet a kiürítés rendjének megfelelően.

Az épület elhagyására vonatkozó kiürítési tervet az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti, és évente egy alkalommal tűzriadó keretében a gyakorlatban is kipróbáljuk.

A baleseti forrást (pl. törött villanykapcsoló, konnektor, törött, hasadt asztal, szekrény, üveg, csúszós út, lépcső, stb.) a tanulók jelezzék az osztályfőnöknek, szaktanárnak vagy az iskola vezetőségének.

Iskolánkban különösen nagy az emeletről, illetve a korlátról való leesés veszélye, valamint veszélyes terület a salakos pálya melletti betonlelátó, ezért nagyon elővigyázatosnak kell lenni. (A tanulók ne üljenek rá, ne lökdösődjenek a közelében, ne hajoljanak át rajta, stb.)

A testnevelésórákon használt eszközök is balesetet okozhatnak. A tanulók azonnal jelezzék a testnevelő tanároknak, ha bármit veszélyesnek, hibásnak találnak. Tanítási idő alatt az iskola tornatermében csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornaterembe bemenni tilos!

A termekben lévő mindenféle elektromos berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők.

Tűzveszélyes anyagot, sérülést okozó veszélyes tárgyakat tilos az iskolába ill. az iskola által szervezett külső programokra vinni.

A tanuló minden tanévben tanulóbiztosítást köthet az iskolában, meghatározott feltételek szerint.

A tanuló kötelessége, hogy az iskola területén, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, tanulmányi kirándulásokon ne dohányozzon, szeszesitalt és kábító hatású szereket ne fogyasszon és ne árusítson. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről kimondja, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben. A dohányzási törvényt megsértő 14. életévét betöltött tanulóval szemben külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

  • A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések

A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában. Ha a tanuló a nevelési - oktatási intézménynek kárt okoz, a hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható. A kártérítés mértékére az Nkt. 58-59.§-a az irányadó.

Értékes órát, ékszereket, tárgyakat, mobiltelefont, stb. a tanulók lehetőleg ne hozzanak magukkal, mert azokért nem tudunk felelősséget vállalni. A tanórán, a tanítás ideje alatt a tanórán kívüli foglalkozásokon és az ünnepségeken az épületben a mobiltelefont ki kell kapcsolni.

A tanulók kabátjukat és felszerelésüket a kijelölt helyen helyezzék el.

Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői irodában kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.

A tanulók által az iskolába behozott, de a tanításhoz nem szükséges tárgyak elvehetők, a tanítási nap végén a tanulónak, nagyobb érték esetén a szülőnek vissza kell adni, kivéve a jogszabályban tiltott eszközöket. A tanulók nem tarthatnak maguknál tűz gyújtására alkalmas eszközöket, valamint fegyvert.

  • Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

  • Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

  • A diákproblémák feltárásának, kezelésének iskolai módszerei

 

A tanulónak joga, hogy jogainak megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson.

Jogorvoslati és problémakezelési lehetőségek

Tantárgyi probléma esetén a tanuló fordulhat szaktanárához.

Bármely kérdés megoldásában a tanuló kérheti osztályfőnöke segítségét.

Felmerülő problémáját megbeszélheti az iskola gyermekvédelmi felelősével.

Igénybe veheti a DÖK érdekvédelmi szolgáltatását. Ezek időpontját a DÖK munkaterv tartalmazza.

Indokolt esetben megkeresheti az iskola igazgatóját.

A szülők a gyermeküket érintő kérdésekben élhetnek a fent felsorolt lehetőségekkel, ill. részt vehetnek a szülői fogadóórán. Több tanulót vagy az egész tanuló csoportot érintő kérdésekben a szülők megbízott képviselőik útján jelezhetik gondjaikat az iskola igazgatójának.

  • Értelmező rendelkezések

Intézményünkben a tanulók kétharmados többsége minősül a tanulók nagyobb közösségének.

 

  • A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

 

  • Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az iskolai diákönkormányzat a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                       ……………………………………..

                                                                            a diákönkormányzat képviseletében

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 28.

 ……..……………………………………

                                                                                           intézményegység vezető

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

(3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat


Az 1997. évi CXL. törvény 68.§, a pontban foglaltak alapján a Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzatát az alábbiakban határozzuk meg.

 

I.                   Használati jog

  1. A somoskőújfalui könyvtár iskolai könyvtári feladatokat is ellátó települési közkönyvtár, a Cogito Általános Művelődési Központ Intézményegysége.

Az iskolában elhelyezett letéti könyvtár használati szabályzatát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

  1. A könyvtár használatának joga minden magyar és nem magyar állampolgárt korlátozás és megkülönböztetés nélkül megillet.
  1. A könyvtár használata tekintetében a könyvtárhasználati szabályzat előírásait

kell figyelembe venni.

  1. A Könyvtárhasználati Szabályzat módosítását minden magyar állampolgár kezdeményezheti. A módosítási javaslatot a Cogito ÁMK vezetőjének kell eljuttatni.

II.                A könyvtár szolgáltatásai

  1. A könyvtárban megkülönböztetünk beiratkozáshoz kötött és beiratkozáshoz nem kötött szolgáltatásokat.
  1. Beiratkozás nélkül igénybe vehető szolgáltatások:

Könyvtárlátogatás. A könyvtár megtekintése

Állományfeltáró eszközök használata

Könyvtári dokumentumok helyben használata

Információkérés, (tájékoztatás) a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól

Folyóirat olvasása

Részvétel könyvtári rendezvényeken, gyermekfoglalkozásokon

Fénymásolás térítés ellenében

  1. Beiratkozással igénybe vehető szolgáltatások. Ezek egy része ingyenes, további része térítés ellenében illeti meg a beiratkozott olvasót.

Ingyenes szolgáltatásaink:

  • Dokumentumok kölcsönzése
  • A könyvtár dokumentumainak helyben használata
  • Tájékoztatás, információ kérése
  • Számítástechnikai eszközök használata
  • Internet használat
  1. Térítéses szolgáltatásaink a beiratkozott olvasók számára
  • Fénymásolás
  • Elektronikus nyomtatás
  1. Szolgáltatásaink intézmények számára:

Csoportos látogatások, könyvtári foglalkozások.

  1. Szolgáltatásaink közösségek számára:

Szabadidős programok

  • könyvtári foglalkozások
  • művelődési, kulturális rendezvények szervezése. Szükség esetén rendezvényekre- előzetes értesítés mellett - térítés szedhető.
  • Helyi, közösségi, művelődési, kulturális rendezvények megtartására - más, erre alkalmas terem hiánya miatt - a könyvtár helyisége ingyenesen igénybe vehető.
  • Politikai v. politikai jellegű rendezvények megtartására a könyvtár helyisége nem adható bérbe.

III.             A szolgáltatások igénybevételének feltételei

  1. A kölcsönzés
  1. a) Könyvek

A könyvek általában kölcsönözhetők. A csak helyben használható könyveket, színcsíkkal megjelölve, elkülönítve tartjuk.

A szabadon kölcsönözhető könyvek kölcsönzési ideje 4 hét. Egy alkalommal 5 kötet könyv lehet az olvasónál.

Kérésre – a könyvtáros engedélyével - a nem kölcsönözhető könyvek közül 1 db rövid határidőre elvihető.

  1. b) Egyéb dokumentumok

Állományvédelmi szempontok és a gyakori helybenhasználat igénye miatt nem kölcsönözzük a videokazettákat, hanglemezeket, CD lemezeket, DVD lemezeket.

  1. Videó filmek lejátszása, DVD lejátszás helyben kérhető.
  1. A könyvtár rendezvényeit mindenki látogathatja.
  1. Fénymásolás. A díjakat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Tájékoztatás, információkérés folyamatosan kérhető ingyenesen.

IV.              A beiratkozás

  1. A beiratkozási díjat évenként a fenntartó határozza meg. A beiratkozási díj érvényes összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól, de regisztrálásra kerülnek.
  • 16 éven aluliak
  • 70 éven felüliek
  • munkanéküliek
  • diákigazolvánnyal rendelkezők
  • pedagógusok
  • mozgáskorlátozottak
  • csökkentlátók, hallássérültek
  1. A beiratkozáshoz személyi igazolvány, vagy útlevél, a kiskorúak részére jótállási nyilatkozat szükséges.
  1. A beiratkozáshoz kötelezően megadandó, valamint megadható személyes adatokat kell közölni és igazolni.
  1. Kötelező adatok: név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, személyi igazolvány szám vagy útlevélszám.
  1. Egyéb adatok: munkahely, foglalkozás
  1. A jótálló személynek a 19/a pontban felsorolt adatokat kell megadni és aláírásával hitelesíteni.
  1. A beiratkozásnál közölt adatokban bekövetkező változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
  1. A beiratkozáskor közölt személyes adatokat a könyvtár a személyi adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével, kizárólag könyvtári célra használja, azt másnak át nem ruházza, más számára az adatokhoz való hozzáférést nem teszi lehetővé.
  1. A beiratkozás az adott naptári évre szól, azt évente meg kell újítani.
  1. A beiratkozáskor (regisztrációkor) az olvasó olvasójegyet kap, amely az ő bizonylata, elvesztése esetén a pótlás térítés ellenében történik.

Dokumentumok visszahozása határidőn túl

  1. A kölcsönzött dokumentumokat minden esetben vissza kell hozni a könyvtárba.
  1. Ha az olvasó a kölcsönzött dokumentumot késve sem juttatja vissza, akkor a könyvtártól tájékoztató, felhívó, majd felszólító értesítést kap. Értesítés küldése esetén az értesítés postaköltsége minden esetben az olvasó terheli. Az az olvasó, aki csak a harmadik felszólításra hozza vissza a könyvet, késedelmi díjat fizet. A díj mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Amennyiben az olvasó a felszólításra sem reagál, akkor a könyvtár bírósági eljárást kezdeményez a dokumentum, illetve annak ellenértéke visszaszerzése céljából.

V.                 Rongálódás, elvesztés

  1. Ha a kölcsönzés időtartamában rongálódás érte a dokumentumot, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

VI.                Nyitva tartás

  1. Heti nyitva tartási órák száma : 23

Hétfő              13-17

Kedd               13-18

Szerda             13-18

Csütörtök         13-18

Péntek              szünnap

Szombat           13-17

VII.           Egyéb rendelkezések

  1. A könyvtár helyiségében nagyobb táskával, kabátban hosszabb ideig tartózkodni tilos.
  1. Mindenki köteles a könyvtárban úgy viselkedni, hogy mások könyvtári elfoglaltságát ne zavarja. Tilos a hangos beszéd, a másokat zavaró magatartás.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki a gyűjteményt szándékosan rongálja, egyes darabjait eltulajdonítja. Ellene – a károkozás mértékét figyelembe véve – a könyvtár hivatalos eljárást kezdeményezhet.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki mások könyvtárhasználati jogát súlyosan megsérti.
  1. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtári berendezéseket és a gyűjteményt óvni, rendeltetésszerűen használni.

                                                


VIII.        Záradékok

A szabályzatot kiadta:

                                                                       ……………………………………..

                                                                                            főigazgató

                                                                                         Cogito ÁMK

    

Salgótarján-Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14. 

A szabályzatot jóváhagyta a fenntartó Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány kuratóriuma.

                                                                            

                                                           ……………………………………………….

                                                           Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány

                                                                            kuratóriumának elnöke

Salgótarján, 2014. augusztus 28. 

 

 

1.sz. melléklet

 

Cogito ÁMK Petőfi Sándor

Művelődési Ház és Könyvtár

 

 

 

 

 

A somoskőújfalui könyvtár tárgyévi beiratkozási díjairól

és a térítéses szolgáltatásokról

(Érvényes a fenntartó újabb határozatáig)

  1. A tárgyévi beiratkozási díj 200,-Ft
  1. Térítéses szolgáltatások:

   

    Fénymásolás:          A/4-es lap egy oldal                              15,-Ft

                                    A/4-es lap  két oldal                          30,-Ft

    Elektronikus nyomtatás:    fekete-fehér   A/4                    15,-FT

                                               színes             A/4                  100,-Ft

  1. Késedelmi díj összege:

     III. visszakérő lap után                                                   postaköltség + 50,-Ft/dokumentum

  1. Olvasójegy pótlása                       10,-Ft

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

           

 

2.sz. melléklet

Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

Letéti könyvtára

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat

I.

  1. A Dr. Krepuska Géza Általános Iskola könyvtárának dokumentumai a települési könyvtár állományának részét képezik.
  1. Az általános iskola tanulói jótállási nyilatkozat kitöltése nélkül használhatják az iskolai könyvtárat.
  1. Az általános iskola minden dolgozója ingyenesen veheti igénybe mindkét könyvtár szolgáltatásait.
  1. Az általános iskola dolgozói kezdeményezhetik mindkét könyvtár Használati Szabályzatának módosítását.

II.

 

  1. Az iskola minden tanulója beiratkozás nélkül igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait:

           - látogatás

           - kölcsönzés

           - helyben használat

  1. A kölcsönözhető dokumentumok közül a tanulók egy alkalommal 2 db könyvet kölcsönözhetnek, két hétre.
  1. A tartós használatra kapott könyvek kölcsönzési ideje a tanév kezdetétől a tanév végéig tart.
  1. A pedagógusok a kölcsönzött könyveket a munkájukhoz szükséges ideig kölcsönözhetik, legtovább a tanév végéig.
  1. sz. melléklet
  1. A tanév végén kötelesek a gyerekek a kölcsönzött könyveket a könyvtárba visszahozni.

 

 

 

III.

 

  1. A könyvtár nyitva tartását a pedagógusok és a gyerekek igényeit figyelembe véve kell meghatározni.

IV.

 

  1. Ha a kölcsönzés ideje alatt a könyv megrongálódott, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

V.

 

  1. A könyvtárban minden tanuló köteles úgy viselkedni, hogy másokat ne zavarjon.
  1. Mindenki köteles a könyveket, a könyvtári dokumentumokat óvni, a berendezési tárgyakra, technikai eszközökre vigyázni.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

 

 

 

 

 

 

 

A házirend felülvizsgálata

 

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

Cogito Általános Művelődési Központ

 

 

 

 

HÁZIREND


 1. Bevezető rendelkezések

 

1.1.Az intézmény adatai

Intézmény neve: Cogito Általános Művelődési Központ

Székhelye: Salgótarján, Úttörők útja 6.

OM azonosítója: 200620

Intézményegységek:

  1. Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)
  2. Krepuska Géza Általános Iskola (3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)
  3. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

1.2. Jogszabályi háttér

A házirend kiadása kötelező minden köznevelési intézményben. Többcélú intézményben intézményegységenként külön kell házirendet készíteni.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdése alapján a Házirend határozza meg a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A Házirend a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § tartalmi szabályozása alapján készült.

1.3.A házirend elfogadása, felülvizsgálata

Nkt. 25.§ (4) szerint a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár számára könyvtárhasználati szabályzat készül az 1997. évi CXL. törvény 68. § alapján, mely egyúttal jelen házirend részét képezi.

1.4. Általános rendelkezések

Mivel a Cogito Általános Művelődési Központ többcélú intézmény, melynek intézményegységei alapfeladataikat tekintve és földrajzilag is elkülönülnek, ezért az iskolai és a közművelődési intézményegységekre külön intézményegységi házirend (könyvtárhasználati szabályzat) készül, melyek egymástól függetlenül módosíthatók. Az intézményegységek házirendjei az általános résszel együtt képezik az intézmény egységes házirendjét. Az intézményegységek házirendjének elkészítésénél a fent említett jogszabályok alapján kell eljárni.

 

1.5. Szervezeti hatály

Az intézményegységek házirendjének rendelkezései az adott intézményegységre érvényesek. Amennyiben azt a házirend elkészítésében elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni. 

1.6. Személyi hatály

A házirend előírásai kiterjednek valamennyi intézményegység tanulóira, az oktató-nevelő munkában résztvevő pedagógusokra, az oktatást segítő intézményi dolgozókra és a szülőkre (törvényes képviselőkre).

A házirend, valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége (Nkt. 46. § (1) bekezdése h) pontja).

 

1.7. Területi hatály

A házirend előírásai valamennyi intézményegység területén, a tanórai, tanulói és a tanórán kívüli foglalkozásokon érvényesek és számon kérhetők, továbbá hatályuk kiterjed a különböző közterületeken tanítási idő alatti közlekedésre, az intézményi keretekben történő gyermekétkeztetésre, valamint az intézmény területén és azon kívül szervezett iskolai rendezvényekre (színház, mozi, kiállítás, hangverseny, kirándulás, tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyek, stb).

 

1.8. Időbeni hatály, felülvizsgálat, módosítás

 

Az intézményegységek házirendje időbeni korlát nélkül érvényes a következők figyelembe vételével.

Az intézményegységek házirendjüket a nevelési év, tanév nyitóértekezletén felülvizsgálják, ha szükséges módosítják.

Amennyiben azt a házirend elkészítésében, elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések év közben is módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni.  A módosított szöveget minden tanulónak, óvoda esetén szülőnek át kell adni.

1.9. A házirend nyilvánossága

A házirendet az intézménybe való felvételkor minden tanuló és szülő megkapja nyomtatott formában, és elfogadja annak érvényességét.

A házirend és függelékei elhelyezésre kerülnek az intézmény könyvtárában, az intézményegységek hirdetőtábláján, ahol a tanulók, pedagógusok, szülők (törvényes képviselők) megtekinthetik.

A házirend egy példányát a diákönkormányzatnak, minden pedagógusnak, az iskolaszék vagy a szülői munkaközösség iskolai vezetőségének át kell adni.

A csoportvezető/osztályfőnök tanárok minden tanév elején az első tanítási nap első óráján és az első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről, válaszolnak a diákok és a szülők házirenddel kapcsolatos kérdéseire.

 

 

 

Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola

 

 (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


1.A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

2.     A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

3.     A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

4.     A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

5.     A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

Az alapfokú művészetoktatásban nem releváns

6.     A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

7.     A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

8.     A tanulók jutalmazásának elvei és formái

8.1.                      A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

8.2.                      A jutalmazás formái

Elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók egyéneknek és csoportoknak egyaránt:

– szaktanári,

– igazgatói,

– nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, magatartási és szorgalmi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyv és oklevél jutalomban részesülnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt, nyilvánosan vesznek át.

A Hibó-díjat a Művészeti Iskola legtehetségesebb tanulói díjat kaphatják. A díj odaítéléséről a díj alapítója az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján dönt. A díj odaítélése tanévtől független, éves kiadási kötelezettség nincs.

A jutalmazottak és az arra érdemes tanulók neve és fényképe az iskola dicsőségtábláján kerül kifüggesztésre.

Csoportos jutalmazási formák:

– jutalomkirándulás

– hozzájárulás kulturális programok látogatásához (színház, hangverseny, kiállítás, kirándulás stb.)

– oklevél

9.     A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

9.1.                     Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:

– szóbeli figyelmeztetés:               szaktanári

– írásbeli figyelmeztetés:               szaktanári

                                                      igazgatói

– intés:                                           szaktanári

                                                      igazgatói

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

9.2.                     Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

10.Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

11.Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

12.A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

A művészeti vizsga alapfokú évfolyamainak elvégzése után, a 6. évfolyam végén művészeti alapvizsga tehető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamon való továbbtanulásra jogosít.

A záróvizsga a továbbképző évfolyamok elvégzése után választható vizsga.

Az alap- és a záróvizsgát a tanév szorgalmi időszakának utolsó két hetében kell megszervezni.

A vizsgára a tanuló írásban jelentkezik az erre rendszeresített űrlapon, amelyet csoportvezetőjének/főtárgy tanárának ad le.

Az alap- és záróvizsgára a jelentkezési határidő a vizsga évének március 31. napja.

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

13.A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

14.A tanulói munkarend

A székhely épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 8 órától 19 óráig van nyitva. Az ettől való eltérést az igazgató engedélyezheti.

A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) az iskola nyitva tartása az épületben kifüggesztett rend szerint történik.

Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola az iskolába érkezéstől a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani, legkésőbb 19 óráig.

Az iskolába a tanulóknak az első tanítási óra előtt 5 perccel kell megérkezniük..

A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a csoportok illetve az egyéni tanulók órarendje alapján csoportonként kerül meghatározásra.

A tanulóknak az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. (Rossz idő esetén a nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, ill. a folyosón maradhatnak.)

A tanulók az óraközi szünetekben és a lyukas órákon az iskola épületeit és az iskolaudvart csak az ellenőrző könyvben rögzített szülői kérésre hagyhatják el. Egyéb esetekben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az igazgató helyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az igazgató jóváhagyásával tartható (szükség szerint az épület nyitásáért – zárásáért felelős személy jelenlétében).

A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel, azok működési rendje és szabályzata szerint használhatják.

14.1.                A tanórai és egyéb foglalkozások rendje

A feladatellátási helyek csengetési rendjét, a telephelyre történő beérkezés időpontját, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendjét, a tanulók tartózkodási helyét, a napközi (tanulószoba) sajátos szabályait a függelék tartalmazza.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A tanítási, illetve a napközi vagy a kollégium foglalkozási idejében csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A tanórai foglalkozásokon pontosan megjelenjen, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott tanórai foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. A tanár által megszabott rendben tudásáról számot adjon
  1. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását csak a feladatellátási helyek vezetője vagy helyettese engedélyezheti.
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!

14.2.                A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

15.Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

16.Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

17.Egyéb szabályozandó területek

17.1.                Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

17.2.                Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

 

18.A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

19.Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az intézményegységben diákönkormányzat nem működik, véleményezésre nem volt lehetőség.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       intézményegység vezető

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

(3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


 

  1. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

  1. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

  1. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

  1. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

  1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje
  1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

  1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

  1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
  • A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

  • A jutalmazás formái

A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve.

Év közbeni jutalmazási lehetőségek:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

Év végi jutalmazási lehetőségek:

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

- oklevél,

- jutalomkönyv.

Tanulóknak adható kitüntetések, jutalmak:

  1. évfolyam elvégzése után: az Évfolyam Legjobb Tanulója.
  2. évfolyam elvégzése után: dr. Krepuska Géza Díj a kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért jár.
  1. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
  • Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A fegyelmező intézkedés fokozatai:

- osztályfőnöki figyelmeztetés szóban (ellenőrzőbe beírandó)

- osztályfőnöki figyelmeztetés írásban

- osztályfőnöki intő

- osztályfőnöki megrovás

- igazgatói figyelmeztetés

- igazgatói intő

- nevelőtestületi fegyelmi eljárás

A fegyelmező intézkedéseket ellenőrző útján a szülővel is közölni kell (a szóbeli figyelmeztetést is).

Fegyelmi eljárást súlyos fegyelmi vétség esetén kell kezdeményezni.

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

  • Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

  • Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

  • Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

A helyi tanterv része.

  • A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

  • A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

  • A tanulói munkarend
  • A tanórák rendje

Az iskola nyitva tartása

- A szorgalmi időszakban minden nap 7.00- 17.00 óra között

- A szünidőben ügyeleti nyitva tartás működik, melynek idejéről az intézményegység vezető dönt.

1.2. A csengetés és az ebédeltetés rendje:

  1. óra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. óra 9.05 – 9.50                          
  3. óra 10.00 – 10.45

 

                                                 

  1. óra 10.55 – 11.40              .
  2. óra 11.50 – 12. 35
  3. óra 12.45 – 13.30
  4. óra 13.35 – 14.20

Az 1-2. osztály iskolaotthonos csengetési rendje:

  1. tanóra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. tanóra 9.05 – 9.50                          
  3. tanóra 10.00 – 10.45
  4. tanóra 10.55 – 11.40              .
  5. ebédidő 12.00 – 12. 45
  6. tanóra 13.30 – 14.15
  7. tanóra 14.45 – 15.30
  8. uzsonna 15.30 – 16.00

Az osztályok a számukra kijelölt időpontban ebédeljenek.

A tízóraizás az osztálytermekben, a napközisek részére pedig az ebédlőben történik.

Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes pedagógusok felügyelik.

A tanulók a kifüggesztett időpontban fizessék ki minden hónapban az ebédjüket.

Minden nap reggel 8 óráig lehet lemondani a másnapi ebédet. A lemondott ebéd összegét a következő hónapban jóváírják.

A tanuló az órarend szerinti első órája előtt minimum 10 perccel tartózkodjon a számára kijelölt terem előtt a nevelő megérkezéséig. Vásárlás céljából a tanulók nem hagyhatják el az iskola épületét, a reggelit vagy ebédet hozzák magukkal.

A tanítási órák alatt (osztályteremben és azon kívül) a tanítást semmilyen módon sem szabad zavarni.

Az óraközi szünetet a tanulók számára biztosítani kell.

Az óraközi tízperces szüneteket a tanulók a folyosón, a nagyszüneteket a tízóraizás után az udvaron töltik (megfelelő időjárás esetén). Ez idő alatt a tantermekben csak a hetesek tartózkodhatnak.

Egy-egy osztály (csoport) megbízott felelőse a hetes.

- Egy osztályban mindig 2 hetes van. Ha mindkettő hiányzik, a névsorban a következő köteles a hetesi teendőket ellátni.

- Csoportbontás esetén a hetesi teendők ellátása a szaktanárral egyeztetett módon történik.

A hetes feladatai:

- tanítási óra előtt vegye számba a hiányzókat és jelentse az órát tartó tanárnak, gondoskodjon krétáról,

- a szünetekben küldje ki a tanulókat a tanteremből,

- az órák végén gondoskodjon a terem szellőztetéséről, a tábla tisztaságáról,

- gondoskodjon a tanterem rendjéről,

- ha becsengetés után 5 perccel a tanár nem ment be az osztályukba, jelentse ezt a nevelői irodában.

A tanulók a tanítási órán, más foglalkozáson, rendezvényeken, ünnepélyeken pontosan, megfelelő időben és módon jelenjenek meg. (Egyenruhában v. az alkalomnak megfelelő öltözetben; egyenruha: lányoknak sötétkék v. fekete szoknya, fehér blúz; a fiúknak sötét nadrág, fehér ing.) A tanuló részt vesz a tanítási órák, rendezvények és iskolán kívüli programok előkészítésében az osztályfőnök útmutatása szerint. A csoportot csak az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el.

A tanulók az ellenőrző könyvet a tanév végéig őrizzék meg, és azt mindennap hozzák magukkal az iskolába. Az iskola a szülőkkel írásban az ellenőrző könyv útján tartja a kapcsolatot. A kapott érdemjegyek ellenőrző könyvbe való beírása a szaktanárok kötelessége, a bejegyzéseket a szülők írják alá. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrizze, hogy a kapott érdemjegyek bekerültek-e az ellenőrzőbe, és azt aláírásával lássa el.

A tanulók orvosi vizsgálatra lehetőség szerint tanítási órán kívül menjenek el. A rosszullétet, balesetet azonnal jelentsék a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, illetve a nevelői irodában lévő pedagógusnak. Mindenfajta iskolai mulasztást és késést igazoljanak az ellenőrző könyv útján az iskolába érkezésük utáni három munkanapon belül. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.  Az óráról való késés fegyelmező intézkedést von maga után. 2 óráról való késés 1 óra igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Egy-egy tanítási óráról (v. más foglalkozásról) a szaktanár, több óráról, egy-két tanítási napról az osztályfőnök, 3 vagy több napról az igazgató adhat távolmaradási engedélyt a tanulóknak a szülő előzetes írásbeli kérelmére. Indokolt esetben a szülő 3 napot igazolhat a tanév során. Ha a tanulónak a hiányzása meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanulónak több az igazolatlan mulasztása mint az igazolt, és az iskola felhívta a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, nyelvvizsgára és nyílt napokra (8. osztály) hiányzási kedvezmények kaphatók.

Egy napon csak 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat időpontját a tanár a dolgozat írása előtti órán egyeztesse az osztállyal. A dolgozatokat a tanár 10 munkanapon belül javítsa és adja ki.

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő. A tanuló kérésére tanulói jogviszonya megszűnésekor kapja meg a létrehozott dolgot abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

  • Az egyéb foglalkozások rendje

A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A napközi vagy egyéb foglalkozás idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!
  • A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

  • Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

  • Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

  • Egyéb szabályozandó területek

 

  • A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült. Ha az iskola a tanulónál észleli a betegség tüneteit vagy tudomást szerez a balesetről, telefonon értesíti a szülőt ill. gondoskodik a tanuló szükség szerinti elkülönítéséről és orvosi ellátásáról.

Az iskola biztosítja a tanulóknak a törvényben előírt orvosi szűrővizsgálatokat (gyermekorvosi, fogorvosi), melynek időpontját az osztályfőnök közli. A további orvosi ellátásról a szülőnek kell gondoskodni.

Tanulóink ügyeljenek a külső és belső lépcsők balesetmentes használatára.

A veszélyhelyzetről (tűz, csőtörés, stb.) azonnal értesítsék a pedagógusokat vagy iskola bármely dolgozóját, bombariadó esetén pedig a pedagógusok vezetésével azonnal el kell hagyniuk az épületet a kiürítés rendjének megfelelően.

Az épület elhagyására vonatkozó kiürítési tervet az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti, és évente egy alkalommal tűzriadó keretében a gyakorlatban is kipróbáljuk.

A baleseti forrást (pl. törött villanykapcsoló, konnektor, törött, hasadt asztal, szekrény, üveg, csúszós út, lépcső, stb.) a tanulók jelezzék az osztályfőnöknek, szaktanárnak vagy az iskola vezetőségének.

Iskolánkban különösen nagy az emeletről, illetve a korlátról való leesés veszélye, valamint veszélyes terület a salakos pálya melletti betonlelátó, ezért nagyon elővigyázatosnak kell lenni. (A tanulók ne üljenek rá, ne lökdösődjenek a közelében, ne hajoljanak át rajta, stb.)

A testnevelésórákon használt eszközök is balesetet okozhatnak. A tanulók azonnal jelezzék a testnevelő tanároknak, ha bármit veszélyesnek, hibásnak találnak. Tanítási idő alatt az iskola tornatermében csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornaterembe bemenni tilos!

A termekben lévő mindenféle elektromos berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők.

Tűzveszélyes anyagot, sérülést okozó veszélyes tárgyakat tilos az iskolába ill. az iskola által szervezett külső programokra vinni.

A tanuló minden tanévben tanulóbiztosítást köthet az iskolában, meghatározott feltételek szerint.

A tanuló kötelessége, hogy az iskola területén, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, tanulmányi kirándulásokon ne dohányozzon, szeszesitalt és kábító hatású szereket ne fogyasszon és ne árusítson. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről kimondja, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben. A dohányzási törvényt megsértő 14. életévét betöltött tanulóval szemben külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

  • A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések

A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában. Ha a tanuló a nevelési - oktatási intézménynek kárt okoz, a hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható. A kártérítés mértékére az Nkt. 58-59.§-a az irányadó.

Értékes órát, ékszereket, tárgyakat, mobiltelefont, stb. a tanulók lehetőleg ne hozzanak magukkal, mert azokért nem tudunk felelősséget vállalni. A tanórán, a tanítás ideje alatt a tanórán kívüli foglalkozásokon és az ünnepségeken az épületben a mobiltelefont ki kell kapcsolni.

A tanulók kabátjukat és felszerelésüket a kijelölt helyen helyezzék el.

Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői irodában kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.

A tanulók által az iskolába behozott, de a tanításhoz nem szükséges tárgyak elvehetők, a tanítási nap végén a tanulónak, nagyobb érték esetén a szülőnek vissza kell adni, kivéve a jogszabályban tiltott eszközöket. A tanulók nem tarthatnak maguknál tűz gyújtására alkalmas eszközöket, valamint fegyvert.

  • Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

  • Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

  • A diákproblémák feltárásának, kezelésének iskolai módszerei

 

A tanulónak joga, hogy jogainak megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson.

Jogorvoslati és problémakezelési lehetőségek

Tantárgyi probléma esetén a tanuló fordulhat szaktanárához.

Bármely kérdés megoldásában a tanuló kérheti osztályfőnöke segítségét.

Felmerülő problémáját megbeszélheti az iskola gyermekvédelmi felelősével.

Igénybe veheti a DÖK érdekvédelmi szolgáltatását. Ezek időpontját a DÖK munkaterv tartalmazza.

Indokolt esetben megkeresheti az iskola igazgatóját.

A szülők a gyermeküket érintő kérdésekben élhetnek a fent felsorolt lehetőségekkel, ill. részt vehetnek a szülői fogadóórán. Több tanulót vagy az egész tanuló csoportot érintő kérdésekben a szülők megbízott képviselőik útján jelezhetik gondjaikat az iskola igazgatójának.

  • Értelmező rendelkezések

Intézményünkben a tanulók kétharmados többsége minősül a tanulók nagyobb közösségének.

 

  • A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

 

  • Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az iskolai diákönkormányzat a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                       ……………………………………..

                                                                            a diákönkormányzat képviseletében

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 28.

 ……..……………………………………

                                                                                           intézményegység vezető

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

(3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat


Az 1997. évi CXL. törvény 68.§, a pontban foglaltak alapján a Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzatát az alábbiakban határozzuk meg.

 

I.                   Használati jog

  1. A somoskőújfalui könyvtár iskolai könyvtári feladatokat is ellátó települési közkönyvtár, a Cogito Általános Művelődési Központ Intézményegysége.

Az iskolában elhelyezett letéti könyvtár használati szabályzatát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

  1. A könyvtár használatának joga minden magyar és nem magyar állampolgárt korlátozás és megkülönböztetés nélkül megillet.
  1. A könyvtár használata tekintetében a könyvtárhasználati szabályzat előírásait

kell figyelembe venni.

  1. A Könyvtárhasználati Szabályzat módosítását minden magyar állampolgár kezdeményezheti. A módosítási javaslatot a Cogito ÁMK vezetőjének kell eljuttatni.

II.                A könyvtár szolgáltatásai

  1. A könyvtárban megkülönböztetünk beiratkozáshoz kötött és beiratkozáshoz nem kötött szolgáltatásokat.
  1. Beiratkozás nélkül igénybe vehető szolgáltatások:

Könyvtárlátogatás. A könyvtár megtekintése

Állományfeltáró eszközök használata

Könyvtári dokumentumok helyben használata

Információkérés, (tájékoztatás) a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól

Folyóirat olvasása

Részvétel könyvtári rendezvényeken, gyermekfoglalkozásokon

Fénymásolás térítés ellenében

  1. Beiratkozással igénybe vehető szolgáltatások. Ezek egy része ingyenes, további része térítés ellenében illeti meg a beiratkozott olvasót.

Ingyenes szolgáltatásaink:

  • Dokumentumok kölcsönzése
  • A könyvtár dokumentumainak helyben használata
  • Tájékoztatás, információ kérése
  • Számítástechnikai eszközök használata
  • Internet használat
  1. Térítéses szolgáltatásaink a beiratkozott olvasók számára
  • Fénymásolás
  • Elektronikus nyomtatás
  1. Szolgáltatásaink intézmények számára:

Csoportos látogatások, könyvtári foglalkozások.

  1. Szolgáltatásaink közösségek számára:

Szabadidős programok

  • könyvtári foglalkozások
  • művelődési, kulturális rendezvények szervezése. Szükség esetén rendezvényekre- előzetes értesítés mellett - térítés szedhető.
  • Helyi, közösségi, művelődési, kulturális rendezvények megtartására - más, erre alkalmas terem hiánya miatt - a könyvtár helyisége ingyenesen igénybe vehető.
  • Politikai v. politikai jellegű rendezvények megtartására a könyvtár helyisége nem adható bérbe.

III.             A szolgáltatások igénybevételének feltételei

  1. A kölcsönzés
  1. a) Könyvek

A könyvek általában kölcsönözhetők. A csak helyben használható könyveket, színcsíkkal megjelölve, elkülönítve tartjuk.

A szabadon kölcsönözhető könyvek kölcsönzési ideje 4 hét. Egy alkalommal 5 kötet könyv lehet az olvasónál.

Kérésre – a könyvtáros engedélyével - a nem kölcsönözhető könyvek közül 1 db rövid határidőre elvihető.

  1. b) Egyéb dokumentumok

Állományvédelmi szempontok és a gyakori helybenhasználat igénye miatt nem kölcsönözzük a videokazettákat, hanglemezeket, CD lemezeket, DVD lemezeket.

  1. Videó filmek lejátszása, DVD lejátszás helyben kérhető.
  1. A könyvtár rendezvényeit mindenki látogathatja.
  1. Fénymásolás. A díjakat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Tájékoztatás, információkérés folyamatosan kérhető ingyenesen.

IV.              A beiratkozás

  1. A beiratkozási díjat évenként a fenntartó határozza meg. A beiratkozási díj érvényes összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól, de regisztrálásra kerülnek.
  • 16 éven aluliak
  • 70 éven felüliek
  • munkanéküliek
  • diákigazolvánnyal rendelkezők
  • pedagógusok
  • mozgáskorlátozottak
  • csökkentlátók, hallássérültek
  1. A beiratkozáshoz személyi igazolvány, vagy útlevél, a kiskorúak részére jótállási nyilatkozat szükséges.
  1. A beiratkozáshoz kötelezően megadandó, valamint megadható személyes adatokat kell közölni és igazolni.
  1. Kötelező adatok: név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, személyi igazolvány szám vagy útlevélszám.
  1. Egyéb adatok: munkahely, foglalkozás
  1. A jótálló személynek a 19/a pontban felsorolt adatokat kell megadni és aláírásával hitelesíteni.
  1. A beiratkozásnál közölt adatokban bekövetkező változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
  1. A beiratkozáskor közölt személyes adatokat a könyvtár a személyi adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével, kizárólag könyvtári célra használja, azt másnak át nem ruházza, más számára az adatokhoz való hozzáférést nem teszi lehetővé.
  1. A beiratkozás az adott naptári évre szól, azt évente meg kell újítani.
  1. A beiratkozáskor (regisztrációkor) az olvasó olvasójegyet kap, amely az ő bizonylata, elvesztése esetén a pótlás térítés ellenében történik.

Dokumentumok visszahozása határidőn túl

  1. A kölcsönzött dokumentumokat minden esetben vissza kell hozni a könyvtárba.
  1. Ha az olvasó a kölcsönzött dokumentumot késve sem juttatja vissza, akkor a könyvtártól tájékoztató, felhívó, majd felszólító értesítést kap. Értesítés küldése esetén az értesítés postaköltsége minden esetben az olvasó terheli. Az az olvasó, aki csak a harmadik felszólításra hozza vissza a könyvet, késedelmi díjat fizet. A díj mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Amennyiben az olvasó a felszólításra sem reagál, akkor a könyvtár bírósági eljárást kezdeményez a dokumentum, illetve annak ellenértéke visszaszerzése céljából.

V.                 Rongálódás, elvesztés

  1. Ha a kölcsönzés időtartamában rongálódás érte a dokumentumot, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

VI.                Nyitva tartás

  1. Heti nyitva tartási órák száma : 23

Hétfő              13-17

Kedd               13-18

Szerda             13-18

Csütörtök         13-18

Péntek              szünnap

Szombat           13-17

VII.           Egyéb rendelkezések

  1. A könyvtár helyiségében nagyobb táskával, kabátban hosszabb ideig tartózkodni tilos.
  1. Mindenki köteles a könyvtárban úgy viselkedni, hogy mások könyvtári elfoglaltságát ne zavarja. Tilos a hangos beszéd, a másokat zavaró magatartás.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki a gyűjteményt szándékosan rongálja, egyes darabjait eltulajdonítja. Ellene – a károkozás mértékét figyelembe véve – a könyvtár hivatalos eljárást kezdeményezhet.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki mások könyvtárhasználati jogát súlyosan megsérti.
  1. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtári berendezéseket és a gyűjteményt óvni, rendeltetésszerűen használni.

                                                


VIII.        Záradékok

A szabályzatot kiadta:

                                                                       ……………………………………..

                                                                                            főigazgató

                                                                                         Cogito ÁMK

    

Salgótarján-Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14. 

A szabályzatot jóváhagyta a fenntartó Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány kuratóriuma.

                                                                            

                                                           ……………………………………………….

                                                           Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány

                                                                            kuratóriumának elnöke

Salgótarján, 2014. augusztus 28. 

 

 

1.sz. melléklet

 

Cogito ÁMK Petőfi Sándor

Művelődési Ház és Könyvtár

 

 

 

 

 

A somoskőújfalui könyvtár tárgyévi beiratkozási díjairól

és a térítéses szolgáltatásokról

(Érvényes a fenntartó újabb határozatáig)

  1. A tárgyévi beiratkozási díj 200,-Ft
  1. Térítéses szolgáltatások:

   

    Fénymásolás:          A/4-es lap egy oldal                              15,-Ft

                                    A/4-es lap  két oldal                          30,-Ft

    Elektronikus nyomtatás:    fekete-fehér   A/4                    15,-FT

                                               színes             A/4                  100,-Ft

  1. Késedelmi díj összege:

     III. visszakérő lap után                                                   postaköltség + 50,-Ft/dokumentum

  1. Olvasójegy pótlása                       10,-Ft

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

           

 

2.sz. melléklet

Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

Letéti könyvtára

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat

I.

  1. A Dr. Krepuska Géza Általános Iskola könyvtárának dokumentumai a települési könyvtár állományának részét képezik.
  1. Az általános iskola tanulói jótállási nyilatkozat kitöltése nélkül használhatják az iskolai könyvtárat.
  1. Az általános iskola minden dolgozója ingyenesen veheti igénybe mindkét könyvtár szolgáltatásait.
  1. Az általános iskola dolgozói kezdeményezhetik mindkét könyvtár Használati Szabályzatának módosítását.

II.

 

  1. Az iskola minden tanulója beiratkozás nélkül igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait:

           - látogatás

           - kölcsönzés

           - helyben használat

  1. A kölcsönözhető dokumentumok közül a tanulók egy alkalommal 2 db könyvet kölcsönözhetnek, két hétre.
  1. A tartós használatra kapott könyvek kölcsönzési ideje a tanév kezdetétől a tanév végéig tart.
  1. A pedagógusok a kölcsönzött könyveket a munkájukhoz szükséges ideig kölcsönözhetik, legtovább a tanév végéig.
  1. sz. melléklet
  1. A tanév végén kötelesek a gyerekek a kölcsönzött könyveket a könyvtárba visszahozni.

 

 

 

III.

 

  1. A könyvtár nyitva tartását a pedagógusok és a gyerekek igényeit figyelembe véve kell meghatározni.

IV.

 

  1. Ha a kölcsönzés ideje alatt a könyv megrongálódott, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

V.

 

  1. A könyvtárban minden tanuló köteles úgy viselkedni, hogy másokat ne zavarjon.
  1. Mindenki köteles a könyveket, a könyvtári dokumentumokat óvni, a berendezési tárgyakra, technikai eszközökre vigyázni.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

 

 

 

 

 

 

 

A házirend felülvizsgálata

 

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

Cogito Általános Művelődési Központ

 

 

 

 

HÁZIREND


 1. Bevezető rendelkezések

 

1.1.Az intézmény adatai

Intézmény neve: Cogito Általános Művelődési Központ

Székhelye: Salgótarján, Úttörők útja 6.

OM azonosítója: 200620

Intézményegységek:

  1. Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)
  2. Krepuska Géza Általános Iskola (3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)
  3. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

1.2. Jogszabályi háttér

A házirend kiadása kötelező minden köznevelési intézményben. Többcélú intézményben intézményegységenként külön kell házirendet készíteni.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdése alapján a Házirend határozza meg a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A Házirend a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § tartalmi szabályozása alapján készült.

1.3.A házirend elfogadása, felülvizsgálata

Nkt. 25.§ (4) szerint a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár számára könyvtárhasználati szabályzat készül az 1997. évi CXL. törvény 68. § alapján, mely egyúttal jelen házirend részét képezi.

1.4. Általános rendelkezések

Mivel a Cogito Általános Művelődési Központ többcélú intézmény, melynek intézményegységei alapfeladataikat tekintve és földrajzilag is elkülönülnek, ezért az iskolai és a közművelődési intézményegységekre külön intézményegységi házirend (könyvtárhasználati szabályzat) készül, melyek egymástól függetlenül módosíthatók. Az intézményegységek házirendjei az általános résszel együtt képezik az intézmény egységes házirendjét. Az intézményegységek házirendjének elkészítésénél a fent említett jogszabályok alapján kell eljárni.

 

1.5. Szervezeti hatály

Az intézményegységek házirendjének rendelkezései az adott intézményegységre érvényesek. Amennyiben azt a házirend elkészítésében elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni. 

1.6. Személyi hatály

A házirend előírásai kiterjednek valamennyi intézményegység tanulóira, az oktató-nevelő munkában résztvevő pedagógusokra, az oktatást segítő intézményi dolgozókra és a szülőkre (törvényes képviselőkre).

A házirend, valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége (Nkt. 46. § (1) bekezdése h) pontja).

 

1.7. Területi hatály

A házirend előírásai valamennyi intézményegység területén, a tanórai, tanulói és a tanórán kívüli foglalkozásokon érvényesek és számon kérhetők, továbbá hatályuk kiterjed a különböző közterületeken tanítási idő alatti közlekedésre, az intézményi keretekben történő gyermekétkeztetésre, valamint az intézmény területén és azon kívül szervezett iskolai rendezvényekre (színház, mozi, kiállítás, hangverseny, kirándulás, tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyek, stb).

 

1.8. Időbeni hatály, felülvizsgálat, módosítás

 

Az intézményegységek házirendje időbeni korlát nélkül érvényes a következők figyelembe vételével.

Az intézményegységek házirendjüket a nevelési év, tanév nyitóértekezletén felülvizsgálják, ha szükséges módosítják.

Amennyiben azt a házirend elkészítésében, elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések év közben is módosíthatók. A módosításnál az Nkt. 25. § (4) szerint kell eljárni.  A módosított szöveget minden tanulónak, óvoda esetén szülőnek át kell adni.

1.9. A házirend nyilvánossága

A házirendet az intézménybe való felvételkor minden tanuló és szülő megkapja nyomtatott formában, és elfogadja annak érvényességét.

A házirend és függelékei elhelyezésre kerülnek az intézmény könyvtárában, az intézményegységek hirdetőtábláján, ahol a tanulók, pedagógusok, szülők (törvényes képviselők) megtekinthetik.

A házirend egy példányát a diákönkormányzatnak, minden pedagógusnak, az iskolaszék vagy a szülői munkaközösség iskolai vezetőségének át kell adni.

A csoportvezető/osztályfőnök tanárok minden tanév elején az első tanítási nap első óráján és az első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről, válaszolnak a diákok és a szülők házirenddel kapcsolatos kérdéseire.

 

 

 

Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola

 

 (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


1.A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

2.     A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

3.     A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

4.     A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

5.     A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

Az alapfokú művészetoktatásban nem releváns

6.     A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

7.     A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

8.     A tanulók jutalmazásának elvei és formái

8.1.                      A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

8.2.                      A jutalmazás formái

Elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók egyéneknek és csoportoknak egyaránt:

– szaktanári,

– igazgatói,

– nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, magatartási és szorgalmi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyv és oklevél jutalomban részesülnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt, nyilvánosan vesznek át.

A Hibó-díjat a Művészeti Iskola legtehetségesebb tanulói díjat kaphatják. A díj odaítéléséről a díj alapítója az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján dönt. A díj odaítélése tanévtől független, éves kiadási kötelezettség nincs.

A jutalmazottak és az arra érdemes tanulók neve és fényképe az iskola dicsőségtábláján kerül kifüggesztésre.

Csoportos jutalmazási formák:

– jutalomkirándulás

– hozzájárulás kulturális programok látogatásához (színház, hangverseny, kiállítás, kirándulás stb.)

– oklevél

9.     A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

9.1.                     Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:

– szóbeli figyelmeztetés:               szaktanári

– írásbeli figyelmeztetés:               szaktanári

                                                      igazgatói

– intés:                                           szaktanári

                                                      igazgatói

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

9.2.                     Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

10.Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

11.Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

12.A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

A művészeti vizsga alapfokú évfolyamainak elvégzése után, a 6. évfolyam végén művészeti alapvizsga tehető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamon való továbbtanulásra jogosít.

A záróvizsga a továbbképző évfolyamok elvégzése után választható vizsga.

Az alap- és a záróvizsgát a tanév szorgalmi időszakának utolsó két hetében kell megszervezni.

A vizsgára a tanuló írásban jelentkezik az erre rendszeresített űrlapon, amelyet csoportvezetőjének/főtárgy tanárának ad le.

Az alap- és záróvizsgára a jelentkezési határidő a vizsga évének március 31. napja.

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

13.A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

14.A tanulói munkarend

A székhely épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 8 órától 19 óráig van nyitva. Az ettől való eltérést az igazgató engedélyezheti.

A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) az iskola nyitva tartása az épületben kifüggesztett rend szerint történik.

Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola az iskolába érkezéstől a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani, legkésőbb 19 óráig.

Az iskolába a tanulóknak az első tanítási óra előtt 5 perccel kell megérkezniük..

A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a csoportok illetve az egyéni tanulók órarendje alapján csoportonként kerül meghatározásra.

A tanulóknak az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. (Rossz idő esetén a nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, ill. a folyosón maradhatnak.)

A tanulók az óraközi szünetekben és a lyukas órákon az iskola épületeit és az iskolaudvart csak az ellenőrző könyvben rögzített szülői kérésre hagyhatják el. Egyéb esetekben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az igazgató helyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az igazgató jóváhagyásával tartható (szükség szerint az épület nyitásáért – zárásáért felelős személy jelenlétében).

A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel, azok működési rendje és szabályzata szerint használhatják.

14.1.                A tanórai és egyéb foglalkozások rendje

A feladatellátási helyek csengetési rendjét, a telephelyre történő beérkezés időpontját, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendjét, a tanulók tartózkodási helyét, a napközi (tanulószoba) sajátos szabályait a függelék tartalmazza.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A tanítási, illetve a napközi vagy a kollégium foglalkozási idejében csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A tanórai foglalkozásokon pontosan megjelenjen, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott tanórai foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. A tanár által megszabott rendben tudásáról számot adjon
  1. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását csak a feladatellátási helyek vezetője vagy helyettese engedélyezheti.
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!

14.2.                A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

15.Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

16.Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

17.Egyéb szabályozandó területek

17.1.                Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

17.2.                Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

 

18.A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

19.Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az intézményegységben diákönkormányzat nem működik, véleményezésre nem volt lehetőség.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       intézményegység vezető

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

(3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.)

 

 

 

 

 

Házirend

 


 

  1. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell.

Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/főtárgy tanárának a hiányzás okát.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.)

A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Az csoportvezető/főtárgy tanár köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

  1. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között.

Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles.

A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt.

A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt.

  1. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

  1. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni.

  1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje
  1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje

A tanulók mind egyénileg, mind az iskolai diákönkormányzat útján kinyilváníthatják véleményüket az őket érintő ügyekről. A diákönkormányzat – amennyiben működik – mindazokról a kérdésekről, amelyeket jogszabály előír, véleményt nyilváníthat. Az iskolavezetőség feladata, hogy a diákönkormányzatot a döntés előkészítésébe bevonja.

A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét.

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat a Megyei Kormányhivatalhoz. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához.

A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték.

A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

  1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója

– a diákönkormányzaton keresztül félévente,

– illetve hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

tájékoztatja

A tanulót előmeneteléről, a vizsgák, beszámolók időpontjáról, eredményéről

  • csoportvezetők, főtárgy tanárok

a foglalkozásokhoz kötődően a tanév során a Tájékoztató füzeten, év végén Bizonyítványon keresztül írásban is tájékoztatja

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

– a szülői értekezleteken,

– a nyílt tanítási napokon,

– a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetbe kerülnek beírásra.

  1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
  • A jutalmazás elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki

– tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett,

– kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során,

– eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,

A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola.

  • A jutalmazás formái

A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve.

Év közbeni jutalmazási lehetőségek:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

Év végi jutalmazási lehetőségek:

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

- oklevél,

- jutalomkönyv.

Tanulóknak adható kitüntetések, jutalmak:

  1. évfolyam elvégzése után: az Évfolyam Legjobb Tanulója.
  2. évfolyam elvégzése után: dr. Krepuska Géza Díj a kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért jár.
  1. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
  • Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő.

A fegyelmező intézkedés fokozatai:

- osztályfőnöki figyelmeztetés szóban (ellenőrzőbe beírandó)

- osztályfőnöki figyelmeztetés írásban

- osztályfőnöki intő

- osztályfőnöki megrovás

- igazgatói figyelmeztetés

- igazgatói intő

- nevelőtestületi fegyelmi eljárás

A fegyelmező intézkedéseket ellenőrző útján a szülővel is közölni kell (a szóbeli figyelmeztetést is).

Fegyelmi eljárást súlyos fegyelmi vétség esetén kell kezdeményezni.

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára – el lehet térni.

  • Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezései alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése;

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára –az igazgatója dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján.

A fegyelmi büntetés lehet:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás,

- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából

A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.

  • Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az iskolában használt szoftver sajátosságai alapján meghatározandó.

  • Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

A helyi tanterv része.

  • A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki mulasztásai miatt év végén nem osztályozható. Az osztályozó vizsgára jelentkezés legkorábbi időpontja az a nap, amelyen a tanuló mulasztott óráinak száma az előírt mértéket eléri és ezt a szülővel az iskola írásban közli, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napja.

  • A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek időtartama

A tanítási órák ideje az egyéni zene főtárgyi óráin 30 perc, csoportos művészeti ágak tanszaki óráin 45 perc, amelyből legfeljebb két óra összevontan is tartható.

Amennyiben a csoportos művészeti ág tanszakának valamennyi órája egy napon van, az órák között 10 perc szünetet kell tartani, amennyiben két-két órát összevonnak, a két foglalkozás között 15 perc szünetet kell tartani.

  • A tanulói munkarend
  • A tanórák rendje

Az iskola nyitva tartása

- A szorgalmi időszakban minden nap 7.00- 17.00 óra között

- A szünidőben ügyeleti nyitva tartás működik, melynek idejéről az intézményegység vezető dönt.

1.2. A csengetés és az ebédeltetés rendje:

  1. óra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. óra 9.05 – 9.50                          
  3. óra 10.00 – 10.45

 

                                                 

  1. óra 10.55 – 11.40              .
  2. óra 11.50 – 12. 35
  3. óra 12.45 – 13.30
  4. óra 13.35 – 14.20

Az 1-2. osztály iskolaotthonos csengetési rendje:

  1. tanóra 8.00 – 8.45 (utána tízórai szünet)
  2. tanóra 9.05 – 9.50                          
  3. tanóra 10.00 – 10.45
  4. tanóra 10.55 – 11.40              .
  5. ebédidő 12.00 – 12. 45
  6. tanóra 13.30 – 14.15
  7. tanóra 14.45 – 15.30
  8. uzsonna 15.30 – 16.00

Az osztályok a számukra kijelölt időpontban ebédeljenek.

A tízóraizás az osztálytermekben, a napközisek részére pedig az ebédlőben történik.

Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes pedagógusok felügyelik.

A tanulók a kifüggesztett időpontban fizessék ki minden hónapban az ebédjüket.

Minden nap reggel 8 óráig lehet lemondani a másnapi ebédet. A lemondott ebéd összegét a következő hónapban jóváírják.

A tanuló az órarend szerinti első órája előtt minimum 10 perccel tartózkodjon a számára kijelölt terem előtt a nevelő megérkezéséig. Vásárlás céljából a tanulók nem hagyhatják el az iskola épületét, a reggelit vagy ebédet hozzák magukkal.

A tanítási órák alatt (osztályteremben és azon kívül) a tanítást semmilyen módon sem szabad zavarni.

Az óraközi szünetet a tanulók számára biztosítani kell.

Az óraközi tízperces szüneteket a tanulók a folyosón, a nagyszüneteket a tízóraizás után az udvaron töltik (megfelelő időjárás esetén). Ez idő alatt a tantermekben csak a hetesek tartózkodhatnak.

Egy-egy osztály (csoport) megbízott felelőse a hetes.

- Egy osztályban mindig 2 hetes van. Ha mindkettő hiányzik, a névsorban a következő köteles a hetesi teendőket ellátni.

- Csoportbontás esetén a hetesi teendők ellátása a szaktanárral egyeztetett módon történik.

A hetes feladatai:

- tanítási óra előtt vegye számba a hiányzókat és jelentse az órát tartó tanárnak, gondoskodjon krétáról,

- a szünetekben küldje ki a tanulókat a tanteremből,

- az órák végén gondoskodjon a terem szellőztetéséről, a tábla tisztaságáról,

- gondoskodjon a tanterem rendjéről,

- ha becsengetés után 5 perccel a tanár nem ment be az osztályukba, jelentse ezt a nevelői irodában.

A tanulók a tanítási órán, más foglalkozáson, rendezvényeken, ünnepélyeken pontosan, megfelelő időben és módon jelenjenek meg. (Egyenruhában v. az alkalomnak megfelelő öltözetben; egyenruha: lányoknak sötétkék v. fekete szoknya, fehér blúz; a fiúknak sötét nadrág, fehér ing.) A tanuló részt vesz a tanítási órák, rendezvények és iskolán kívüli programok előkészítésében az osztályfőnök útmutatása szerint. A csoportot csak az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el.

A tanulók az ellenőrző könyvet a tanév végéig őrizzék meg, és azt mindennap hozzák magukkal az iskolába. Az iskola a szülőkkel írásban az ellenőrző könyv útján tartja a kapcsolatot. A kapott érdemjegyek ellenőrző könyvbe való beírása a szaktanárok kötelessége, a bejegyzéseket a szülők írják alá. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrizze, hogy a kapott érdemjegyek bekerültek-e az ellenőrzőbe, és azt aláírásával lássa el.

A tanulók orvosi vizsgálatra lehetőség szerint tanítási órán kívül menjenek el. A rosszullétet, balesetet azonnal jelentsék a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, illetve a nevelői irodában lévő pedagógusnak. Mindenfajta iskolai mulasztást és késést igazoljanak az ellenőrző könyv útján az iskolába érkezésük utáni három munkanapon belül. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.  Az óráról való késés fegyelmező intézkedést von maga után. 2 óráról való késés 1 óra igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Egy-egy tanítási óráról (v. más foglalkozásról) a szaktanár, több óráról, egy-két tanítási napról az osztályfőnök, 3 vagy több napról az igazgató adhat távolmaradási engedélyt a tanulóknak a szülő előzetes írásbeli kérelmére. Indokolt esetben a szülő 3 napot igazolhat a tanév során. Ha a tanulónak a hiányzása meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanulónak több az igazolatlan mulasztása mint az igazolt, és az iskola felhívta a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, nyelvvizsgára és nyílt napokra (8. osztály) hiányzási kedvezmények kaphatók.

Egy napon csak 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat időpontját a tanár a dolgozat írása előtti órán egyeztesse az osztállyal. A dolgozatokat a tanár 10 munkanapon belül javítsa és adja ki.

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő. A tanuló kérésére tanulói jogviszonya megszűnésekor kapja meg a létrehozott dolgot abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

  • Az egyéb foglalkozások rendje

A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat.

Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa az alábbi munkarendet:

  1. A napközi vagy egyéb foglalkozás idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a csoportvezető engedélyével hagyhatja el az intézmény területét!
  1. A foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, és a szükséges taneszközökkel az órákon, foglalkozásokon részt vegyen!
  1. A választott foglalkozásokon a tanítási év végéig részt vegyen
  1. Tanítási órák után az iskola területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat!
  • A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Erről a pedagógiai program ad tájékoztatást.

Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

A feladatellátási helyekre újonnan érkező tanuló, illetve a szülő az átvételkor írásban nyújthatja be a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését a vezetőnek.

A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig a feladatellátási helyek vezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a nem kötelező tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

Minden foglalkozás indításáról az erőforrások függvényében az intézményegység vezetője dönt.

Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az intézményegység vezetőjének jóváhagyásával tartható.

A tanórán kívüli foglalkozásokról, azok rendjéről a feladatellátási helyek vezetői a tanév elején tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés írásban, a tanév elején történik és egy tanévre szól.

  • Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei valamint az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására.

Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait és eszközeit elsősorban a rendeltetési célnak, alaptevékenységnek megfelelően lehet használni.

A használat csakis nevelői felügyelet mellett történhet.

Az alaptevékenységtől eltérő használatot – a működőképesség megőrzésének figyelembe vételével – az intézményegység vezető engedélyezheti.

Az engedélyt azonnal vissza kell vonni, ha a használó az eszközt, helyiséget rongálja.

A tanulók az iskola területén tanítási időben, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak.

A tanulók nevelői felügyelet nélkül az iskolához tartozó területet nem használhatják.

Mivel az iskola udvara, sportpályája a külső használat elől teljes mértékben nem lezárható, sor kerülhet azok tanítási időn kívüli, engedély nélküli használatára is, amelyet az iskola megakadályozni nem tud. Amennyiben a tanulók az iskola területét, beleértve a sportpályát is, iskolai tanítási időn kívül használják, az iskola a használatból fakadó esetleges sérülésekért felelősséget nem tud vállalni.

  • Az iskolában illetve az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

A tanuló a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának!

Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem!

Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét!

A gyermekfelelősök (hetesek) utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, és azok szerint cselekedni!

A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban!

A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát!

Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük!

Társait és tanárát ne zavarja munkavégzés vagy rendezvények közben!

A mobiltelefont a tanítási időben kikapcsolt állapotban kell tartania!

Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben ne alkalmazzon!

Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi!

Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, illetve az alkalommal!

Öltözködése ne legyen közerkölcsöt sértő.

Balesetveszélyes ékszereket, ruhadíszeket (pl. nadráglánc, szöges karkötő, nagy fülbevaló, stb.) ne hordjon!

  • Egyéb szabályozandó területek

 

  • A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült. Ha az iskola a tanulónál észleli a betegség tüneteit vagy tudomást szerez a balesetről, telefonon értesíti a szülőt ill. gondoskodik a tanuló szükség szerinti elkülönítéséről és orvosi ellátásáról.

Az iskola biztosítja a tanulóknak a törvényben előírt orvosi szűrővizsgálatokat (gyermekorvosi, fogorvosi), melynek időpontját az osztályfőnök közli. A további orvosi ellátásról a szülőnek kell gondoskodni.

Tanulóink ügyeljenek a külső és belső lépcsők balesetmentes használatára.

A veszélyhelyzetről (tűz, csőtörés, stb.) azonnal értesítsék a pedagógusokat vagy iskola bármely dolgozóját, bombariadó esetén pedig a pedagógusok vezetésével azonnal el kell hagyniuk az épületet a kiürítés rendjének megfelelően.

Az épület elhagyására vonatkozó kiürítési tervet az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti, és évente egy alkalommal tűzriadó keretében a gyakorlatban is kipróbáljuk.

A baleseti forrást (pl. törött villanykapcsoló, konnektor, törött, hasadt asztal, szekrény, üveg, csúszós út, lépcső, stb.) a tanulók jelezzék az osztályfőnöknek, szaktanárnak vagy az iskola vezetőségének.

Iskolánkban különösen nagy az emeletről, illetve a korlátról való leesés veszélye, valamint veszélyes terület a salakos pálya melletti betonlelátó, ezért nagyon elővigyázatosnak kell lenni. (A tanulók ne üljenek rá, ne lökdösődjenek a közelében, ne hajoljanak át rajta, stb.)

A testnevelésórákon használt eszközök is balesetet okozhatnak. A tanulók azonnal jelezzék a testnevelő tanároknak, ha bármit veszélyesnek, hibásnak találnak. Tanítási idő alatt az iskola tornatermében csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornaterembe bemenni tilos!

A termekben lévő mindenféle elektromos berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők.

Tűzveszélyes anyagot, sérülést okozó veszélyes tárgyakat tilos az iskolába ill. az iskola által szervezett külső programokra vinni.

A tanuló minden tanévben tanulóbiztosítást köthet az iskolában, meghatározott feltételek szerint.

A tanuló kötelessége, hogy az iskola területén, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, tanulmányi kirándulásokon ne dohányozzon, szeszesitalt és kábító hatású szereket ne fogyasszon és ne árusítson. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről kimondja, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben. A dohányzási törvényt megsértő 14. életévét betöltött tanulóval szemben külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

  • A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések

A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában. Ha a tanuló a nevelési - oktatási intézménynek kárt okoz, a hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható. A kártérítés mértékére az Nkt. 58-59.§-a az irányadó.

Értékes órát, ékszereket, tárgyakat, mobiltelefont, stb. a tanulók lehetőleg ne hozzanak magukkal, mert azokért nem tudunk felelősséget vállalni. A tanórán, a tanítás ideje alatt a tanórán kívüli foglalkozásokon és az ünnepségeken az épületben a mobiltelefont ki kell kapcsolni.

A tanulók kabátjukat és felszerelésüket a kijelölt helyen helyezzék el.

Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői irodában kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.

A tanulók által az iskolába behozott, de a tanításhoz nem szükséges tárgyak elvehetők, a tanítási nap végén a tanulónak, nagyobb érték esetén a szülőnek vissza kell adni, kivéve a jogszabályban tiltott eszközöket. A tanulók nem tarthatnak maguknál tűz gyújtására alkalmas eszközöket, valamint fegyvert.

  • Diákkörök létrehozása

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - e házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Iskolai diákkört legalább 10 tanuló kezdeményezésére létre kell hozni. A tanulók ezirányú igényüket az intézményegység vezetőnek jelzik, aki számukra patronáló pedagógust jelöl ki.

A diákkör megalakulása diákköri ülésen történik, melyen a kört megalakítani szándékozó diákok és a patronáló tanár vesz részt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A diákkör megalakulása után 30 napon belül elkészíti saját alapszabályát, és ügyrendjét.

A diákkör nyílt, ahhoz az intézmény bármely tanulója a szorgalmi időszakokban bármikor csatlakozhat. A későbbi csatlakozók az alapszabály elfogadásával válnak a diákkör tagjává. A diákköri tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.

Kizárható a diákkörből az a tanuló, aki magatartásával a diákkör tevékenységét, társai munkáját zavarja, akadályozza. A kizárásról a diákkör vezetője kezdeményezésére a diákkör tagjai ülésen egyszerű többséggel döntenek.

A diákkört a nevelőtestület döntésével megszüntetheti, ha az a pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal illetve a házirenddel ellentétesen működik és az ilyen működését a nevelőtestület felszólítására 5 tanítási napon belül nem szünteti meg.

  • Az iskolai diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok

 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg:

                   -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során

                   - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig.

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor;

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

- a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

  • A diákproblémák feltárásának, kezelésének iskolai módszerei

 

A tanulónak joga, hogy jogainak megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson.

Jogorvoslati és problémakezelési lehetőségek

Tantárgyi probléma esetén a tanuló fordulhat szaktanárához.

Bármely kérdés megoldásában a tanuló kérheti osztályfőnöke segítségét.

Felmerülő problémáját megbeszélheti az iskola gyermekvédelmi felelősével.

Igénybe veheti a DÖK érdekvédelmi szolgáltatását. Ezek időpontját a DÖK munkaterv tartalmazza.

Indokolt esetben megkeresheti az iskola igazgatóját.

A szülők a gyermeküket érintő kérdésekben élhetnek a fent felsorolt lehetőségekkel, ill. részt vehetnek a szülői fogadóórán. Több tanulót vagy az egész tanuló csoportot érintő kérdésekben a szülők megbízott képviselőik útján jelezhetik gondjaikat az iskola igazgatójának.

  • Értelmező rendelkezések

Intézményünkben a tanulók kétharmados többsége minősül a tanulók nagyobb közösségének.

 

  • A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentumba foglalt szabályok szerint.

A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is.

A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.

Jelen házirend 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik.

 A házirend függeléke

Könyvtár használati rendje

 

  • Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok

A házirendet a nevelőtestület 2014. augusztus 28-i értekezletén fogadta el.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a nevelőtestület képviseletében

Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                a szülői szervezet képviseletében

Az iskolai diákönkormányzat a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja.

                                                                       ……………………………………..

                                                                            a diákönkormányzat képviseletében

A házirend a fenntartóra többletkötelezettséget nem hárít, a fenntartói egyetértése nem szükséges.

                                                                           ……………………………………..

                                                                                       a fenntartó képviseletében

A hatálybalépés napja: 2014. szeptember 1.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 28.

 ……..……………………………………

                                                                                           intézményegység vezető

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

(3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat


Az 1997. évi CXL. törvény 68.§, a pontban foglaltak alapján a Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzatát az alábbiakban határozzuk meg.

 

I.                   Használati jog

  1. A somoskőújfalui könyvtár iskolai könyvtári feladatokat is ellátó települési közkönyvtár, a Cogito Általános Művelődési Központ Intézményegysége.

Az iskolában elhelyezett letéti könyvtár használati szabályzatát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

  1. A könyvtár használatának joga minden magyar és nem magyar állampolgárt korlátozás és megkülönböztetés nélkül megillet.
  1. A könyvtár használata tekintetében a könyvtárhasználati szabályzat előírásait

kell figyelembe venni.

  1. A Könyvtárhasználati Szabályzat módosítását minden magyar állampolgár kezdeményezheti. A módosítási javaslatot a Cogito ÁMK vezetőjének kell eljuttatni.

II.                A könyvtár szolgáltatásai

  1. A könyvtárban megkülönböztetünk beiratkozáshoz kötött és beiratkozáshoz nem kötött szolgáltatásokat.
  1. Beiratkozás nélkül igénybe vehető szolgáltatások:

Könyvtárlátogatás. A könyvtár megtekintése

Állományfeltáró eszközök használata

Könyvtári dokumentumok helyben használata

Információkérés, (tájékoztatás) a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól

Folyóirat olvasása

Részvétel könyvtári rendezvényeken, gyermekfoglalkozásokon

Fénymásolás térítés ellenében

  1. Beiratkozással igénybe vehető szolgáltatások. Ezek egy része ingyenes, további része térítés ellenében illeti meg a beiratkozott olvasót.

Ingyenes szolgáltatásaink:

  • Dokumentumok kölcsönzése
  • A könyvtár dokumentumainak helyben használata
  • Tájékoztatás, információ kérése
  • Számítástechnikai eszközök használata
  • Internet használat
  1. Térítéses szolgáltatásaink a beiratkozott olvasók számára
  • Fénymásolás
  • Elektronikus nyomtatás
  1. Szolgáltatásaink intézmények számára:

Csoportos látogatások, könyvtári foglalkozások.

  1. Szolgáltatásaink közösségek számára:

Szabadidős programok

  • könyvtári foglalkozások
  • művelődési, kulturális rendezvények szervezése. Szükség esetén rendezvényekre- előzetes értesítés mellett - térítés szedhető.
  • Helyi, közösségi, művelődési, kulturális rendezvények megtartására - más, erre alkalmas terem hiánya miatt - a könyvtár helyisége ingyenesen igénybe vehető.
  • Politikai v. politikai jellegű rendezvények megtartására a könyvtár helyisége nem adható bérbe.

III.             A szolgáltatások igénybevételének feltételei

  1. A kölcsönzés
  1. a) Könyvek

A könyvek általában kölcsönözhetők. A csak helyben használható könyveket, színcsíkkal megjelölve, elkülönítve tartjuk.

A szabadon kölcsönözhető könyvek kölcsönzési ideje 4 hét. Egy alkalommal 5 kötet könyv lehet az olvasónál.

Kérésre – a könyvtáros engedélyével - a nem kölcsönözhető könyvek közül 1 db rövid határidőre elvihető.

  1. b) Egyéb dokumentumok

Állományvédelmi szempontok és a gyakori helybenhasználat igénye miatt nem kölcsönözzük a videokazettákat, hanglemezeket, CD lemezeket, DVD lemezeket.

  1. Videó filmek lejátszása, DVD lejátszás helyben kérhető.
  1. A könyvtár rendezvényeit mindenki látogathatja.
  1. Fénymásolás. A díjakat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Tájékoztatás, információkérés folyamatosan kérhető ingyenesen.

IV.              A beiratkozás

  1. A beiratkozási díjat évenként a fenntartó határozza meg. A beiratkozási díj érvényes összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól, de regisztrálásra kerülnek.
  • 16 éven aluliak
  • 70 éven felüliek
  • munkanéküliek
  • diákigazolvánnyal rendelkezők
  • pedagógusok
  • mozgáskorlátozottak
  • csökkentlátók, hallássérültek
  1. A beiratkozáshoz személyi igazolvány, vagy útlevél, a kiskorúak részére jótállási nyilatkozat szükséges.
  1. A beiratkozáshoz kötelezően megadandó, valamint megadható személyes adatokat kell közölni és igazolni.
  1. Kötelező adatok: név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, személyi igazolvány szám vagy útlevélszám.
  1. Egyéb adatok: munkahely, foglalkozás
  1. A jótálló személynek a 19/a pontban felsorolt adatokat kell megadni és aláírásával hitelesíteni.
  1. A beiratkozásnál közölt adatokban bekövetkező változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
  1. A beiratkozáskor közölt személyes adatokat a könyvtár a személyi adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével, kizárólag könyvtári célra használja, azt másnak át nem ruházza, más számára az adatokhoz való hozzáférést nem teszi lehetővé.
  1. A beiratkozás az adott naptári évre szól, azt évente meg kell újítani.
  1. A beiratkozáskor (regisztrációkor) az olvasó olvasójegyet kap, amely az ő bizonylata, elvesztése esetén a pótlás térítés ellenében történik.

Dokumentumok visszahozása határidőn túl

  1. A kölcsönzött dokumentumokat minden esetben vissza kell hozni a könyvtárba.
  1. Ha az olvasó a kölcsönzött dokumentumot késve sem juttatja vissza, akkor a könyvtártól tájékoztató, felhívó, majd felszólító értesítést kap. Értesítés küldése esetén az értesítés postaköltsége minden esetben az olvasó terheli. Az az olvasó, aki csak a harmadik felszólításra hozza vissza a könyvet, késedelmi díjat fizet. A díj mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
  1. Amennyiben az olvasó a felszólításra sem reagál, akkor a könyvtár bírósági eljárást kezdeményez a dokumentum, illetve annak ellenértéke visszaszerzése céljából.

V.                 Rongálódás, elvesztés

  1. Ha a kölcsönzés időtartamában rongálódás érte a dokumentumot, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

VI.                Nyitva tartás

  1. Heti nyitva tartási órák száma : 23

Hétfő              13-17

Kedd               13-18

Szerda             13-18

Csütörtök         13-18

Péntek              szünnap

Szombat           13-17

VII.           Egyéb rendelkezések

  1. A könyvtár helyiségében nagyobb táskával, kabátban hosszabb ideig tartózkodni tilos.
  1. Mindenki köteles a könyvtárban úgy viselkedni, hogy mások könyvtári elfoglaltságát ne zavarja. Tilos a hangos beszéd, a másokat zavaró magatartás.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki a gyűjteményt szándékosan rongálja, egyes darabjait eltulajdonítja. Ellene – a károkozás mértékét figyelembe véve – a könyvtár hivatalos eljárást kezdeményezhet.
  1. Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki mások könyvtárhasználati jogát súlyosan megsérti.
  1. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtári berendezéseket és a gyűjteményt óvni, rendeltetésszerűen használni.

                                                


VIII.        Záradékok

A szabályzatot kiadta:

                                                                       ……………………………………..

                                                                                            főigazgató

                                                                                         Cogito ÁMK

    

Salgótarján-Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14. 

A szabályzatot jóváhagyta a fenntartó Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány kuratóriuma.

                                                                            

                                                           ……………………………………………….

                                                           Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Alapítvány

                                                                            kuratóriumának elnöke

Salgótarján, 2014. augusztus 28. 

 

 

1.sz. melléklet

 

Cogito ÁMK Petőfi Sándor

Művelődési Ház és Könyvtár

 

 

 

 

 

A somoskőújfalui könyvtár tárgyévi beiratkozási díjairól

és a térítéses szolgáltatásokról

(Érvényes a fenntartó újabb határozatáig)

  1. A tárgyévi beiratkozási díj 200,-Ft
  1. Térítéses szolgáltatások:

   

    Fénymásolás:          A/4-es lap egy oldal                              15,-Ft

                                    A/4-es lap  két oldal                          30,-Ft

    Elektronikus nyomtatás:    fekete-fehér   A/4                    15,-FT

                                               színes             A/4                  100,-Ft

  1. Késedelmi díj összege:

     III. visszakérő lap után                                                   postaköltség + 50,-Ft/dokumentum

  1. Olvasójegy pótlása                       10,-Ft

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

           

 

2.sz. melléklet

Cogito ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

 

Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

Letéti könyvtára

 

 

Könyvtárhasználati Szabályzat

I.

  1. A Dr. Krepuska Géza Általános Iskola könyvtárának dokumentumai a települési könyvtár állományának részét képezik.
  1. Az általános iskola tanulói jótállási nyilatkozat kitöltése nélkül használhatják az iskolai könyvtárat.
  1. Az általános iskola minden dolgozója ingyenesen veheti igénybe mindkét könyvtár szolgáltatásait.
  1. Az általános iskola dolgozói kezdeményezhetik mindkét könyvtár Használati Szabályzatának módosítását.

II.

 

  1. Az iskola minden tanulója beiratkozás nélkül igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait:

           - látogatás

           - kölcsönzés

           - helyben használat

  1. A kölcsönözhető dokumentumok közül a tanulók egy alkalommal 2 db könyvet kölcsönözhetnek, két hétre.
  1. A tartós használatra kapott könyvek kölcsönzési ideje a tanév kezdetétől a tanév végéig tart.
  1. A pedagógusok a kölcsönzött könyveket a munkájukhoz szükséges ideig kölcsönözhetik, legtovább a tanév végéig.
  1. sz. melléklet
  1. A tanév végén kötelesek a gyerekek a kölcsönzött könyveket a könyvtárba visszahozni.

 

 

 

III.

 

  1. A könyvtár nyitva tartását a pedagógusok és a gyerekek igényeit figyelembe véve kell meghatározni.

IV.

 

  1. Ha a kölcsönzés ideje alatt a könyv megrongálódott, vagy elveszett, akkor térítési díjat kell fizetni. A térítési díj esetenként kerül megállapításra, de általános szabály, hogy az adott dokumentum antikvár beszerzési árához kell az összeget igazítani.
  1. Nem kell térítési díjat fizetni, ha az elveszített, rongálódott dokumentumot az olvasó azonos kiadású ép dokumentummal pótolja.

V.

 

  1. A könyvtárban minden tanuló köteles úgy viselkedni, hogy másokat ne zavarjon.
  1. Mindenki köteles a könyveket, a könyvtári dokumentumokat óvni, a berendezési tárgyakra, technikai eszközökre vigyázni.

Somoskőújfalu, 2014. augusztus 14.

 

 

 

 

 

 

 

A házirend felülvizsgálata

 

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….

A házirendet az intézmény nevelőtestülete felülvizsgálta, módosításokkal változtatott szövegét elfogadta.

Salgótarján, 20………………………………….

A nevelőtestület nevében: ……………………………..

A fenntartó a házirendet jóváhagyta.

A fenntartó képviseletében: …………………………………….